Az appok eladása és az alkalmazáson belüli vásárlások után felszámolt 30%-os jutalék témája tavaly nyert nagyobb teret a közbeszédben, miután az Epic Games hadat üzent az Apple-nek és a Google-nek az eljárás miatt. A cég azóta más szereplőkkel összefogva a Coalition for App Fairness (CAF) nevű szervezeten keresztül lobbizik azért, hogy a legnépszerűbb mobilos áruházak üzemeltetői ne kényszeríthessék a fejlesztőket a jutalék megfizetésére, azaz engedélyezzék az alternatív fizetési csatornák használatát.
Törekvéseikben mérföldkő lehet az a törvénytervezet, melyet 31-29-es szűk szavazati (republikánus) többséggel nemrég fogadott el az arizonai képviselőház. A H.B. 2005 nevű törvény kiegészítésének szánt szabályozás kimondaná, hogy az államban működő fejlesztők és felhasználók nem korlátozhatók egy bizonyos fizetési megoldás használatára az egymillió letöltésnél többet generáló platformokon. A tervezet egyúttal felmentést adna a konzoloknak és más, "internethez kapcsolódó céleszközöknek", mivel az Xbox és a PlayStation is ugyanilyen jutalékos rendszert használ.
Amennyiben a kiegészítési javaslat a később szavazó szenátusban is elnyeri a többséget, a kormányzó aláírásával életbe léphet, ami komoly változtatásokra kényszerítheti az Apple-t és a Google-t. Az Epic-féle koalíció máris üdvözölte a képviselőházi döntés eredményét, az első államként méltatva Arizonát, amely a "szabad és tisztességes digitális piacot mozdította elő".
Az Apple és a Google hivatalosan nem kommentálta az ügyet, de a Protocol értesülései szerint a szavazást minden oldalról rendkívül intenzív lobbitevékeny előzte meg. Az Apple még az Arizonai Kereskedelmi Kamarához is csatlakozott, hogy a testületen keresztül harcoljon a törvénytervezet ellen. Egy republikánus képviselő, Regina Cobb úgy nyilatkozott, hogy nehéz hétvégén vannak túl, mert az Apple és a Google az állam fővárosának szinte minden lobbistáját mozgósította a győzelem érdekében.
A két óriáscég természetesen egész máshogy vélekedik a kérdésről. Szerintük a 30%-os jutalék nem sarc, hanem méltó díjszabás azért cserébe, hogy a fejlesztők hozzáférhetnek a hatalmas forgalmat bonyolító platformjaikhoz. Az Apple törvényes működésért felelős vezetője, Kyle Andeer például úgy fogalmazott a képviselőháznak tett tanúvallomásában, hogy a helyzet olyan, mintha nem engednék a saját pénztáraik üzemeltetését egy boltban, amit ők építettek.
A helyzetet tovább bonyolítja az Apple és a Google eltérő megközelítése. Az Androidon ugyan nem kötelező a Play Áruházat használni az appok letöltéséhez, de a Google biztonsági figyelmeztetésekkel igyekszik a hivatalos forrás felé terelni a felhasználókat. Az iOS-en viszont kizárólag az App Store-t engedélyezi az Apple, cserébe az 1 millió dollár éves bevételt el nem érő fejlesztőknek január óta csak 15%-os jutalékot számítanak fel.
A törvénytervezet esetleges elfogadása egy sor megválaszolatlan kérdéseket is felvet, például nem tisztázott, hogy az Arizonán kívüli fejlesztők is használhatnak-e alternatív fizetési csatornákat, amennyiben helyi lakosok vásárolnak tőlük. A Coalition for App Fairness egyik legaktívabb tagja, a Basecamp viszont nem bízza a véletlenre a dolgot, s a cég vezetője máris bejelentette, hogy ügyvédeikkel vizsgálják az Arizonába költözés lehetőségeit.
Nem ez azonban az egyetlen állam, ahol hasonló szabályozás van kibontakozóban: Georgiában, Hawaii-n és Minnesotában egyaránt vitáznak a digitális áruházak "liberalizációjáról". Korábban ezen az úton járt Észak-Dakota is, ám ott végül nem ment át az indítvány. A sorminta mindenesetre az Epic táborának hatékony lobbitevékenységéről tanúskodik, melynek láttán már korántsem elképzelhetetlen, hogy az Apple és a Google hosszabb távon kénytelen lesz kompromisszumot kötni.
