Egy, a Mount Everestnél nagyobb üstökös a következő hetekben szabad szemmel is láthatóvá válhat, aminek a csillagászok szerint az az oka, hogy 70 év után először lép a Naprendszeren belülre. A jéggel borított égitestet egy átlagos ember az életében egy, de legfeljebb két alkalommal láthatja.
A 12P/Pons-Brokks nevet viselő tünemény jelenlegi ismereteink szerint 71,3 évenként teljesíti a pályáját. Idén április 21-én ér véget egy ciklusa, ami után újraindul a számláló. Ekkor lesz fizikailag legközelebb a Naphoz.
Bár egyes írásos emlékek szerint a 12P/Pons-Brooks-ot már a 14. században is észlelték, nevét egy Jean-Louis Pons francia csillagászról kapta, aki 1812-ben fedezte fel, és William Robert Brooks brit-amerikai csillagászról, aki 1883-ban figyelte meg a soron következő pályája befejeztével. Jelenlegi ismereteink szerint a magja körülbelül 30 km átmérőjű.
Besorolása szerint a jelenség kriovulkáni üstökösnek minősül, ami azt jelenti, hogy por, gázok és jég tör fel belőle, amikor a belsejében a felmelegedés során túlnyomás keletkezik. Egy ilyen kitörés miatt tavaly százszorosára fényesedett, és az "ördögi üstökös" becenevet kapta, miután a körülötte lévő köd szarv alakot öltött.
Bár a 12P/Pons-Brooks-ot már eddig is lehetett látni az éjszakai égbolton, a szakértők szerint a következő hetekben várhatóan még fényesebb lesz a jelenség. Az üstökös várhatóan eléri a 4,5 magnitúdót, ami azt jelenti, hogy az északi félteke sötétebb helyeiről is láthatóvá válik.
Az égitest az Androméda csillagképből a Halak csillagképbe halad át. Ennek során fényes csillagok mellett halad el, ami ha nem is folyamatosan, de bizonyos időpontokban megkönnyíti a megfigyelését. Előzetes számítások szerint március 31-én mindössze 0,5 fokra lesz a Hamal nevű fényes csillagtól.
Elvileg ekkor lesz a legjobban megfigyelhető akár szabad szemmel is, bár a csillagászok ajánlása szerint nem árt a teljesebb élmény érdekében egy kisebb távcsövet is használni hozzá. Ha pedig van olyan okoseszközünk, érdemes egy, az égboltot feltérképező alkalmazást is használni a nézelődéshez.
Ha nem szeretnénk újabb 71,3 évet várni a 12P/Pons-Brooks megfigyelésével, tiszta estéken a szürkület vége felé közeledve, nyugat-északnyugati irányban pillanthatjuk meg a jelenséget az égbolt alacsonyabb szegmenseiben. A köd, a holdfény és a fényszennyezés sokat ronthat a megfigyelés minőségén.
