A hét elején hivatalosan is pont került a Google régóta húzódó, ám kulcsfontosságú ügyének a végére: az amerikai bíróság úgy ítélte meg, hogy a techóriás törvénytelenül élt vissza a keresők piacán kiharcolt monopolhelyzetével. Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) még 2020-ban indított pert a Google, egészen pontosan annak anyavállalata, az Alphabet ellen, amiért a keresőpiac mintegy 90 százalékát kontrollálja.
"A tanúvallomások és a bizonyítékok gondos mérlegelése után a bíróság arra jutott, hogy a Google monopolhelyzetben van, és ennek fenntartása érdekében versenyellenes magatartást tanúsított. Megsértette a Sherman-törvény [versenyjogi törvény - a szerk.] 2. szakaszát."
- olvasható Amit Mehta, amerikai kerületi bíró határozatban.
A Google életében mérföldkőnek számító döntés súlyos (az ügyet ismerők szerint akár katasztrofális) következményekkel járhat a vállalat számára, nem beszélve arról, hogy jelentősen átalakíthatja a technológiai vállalatok üzleti tevékenységét, amely végső soron kihatással lehet a böngészési szokásokra is.
Mire számíthat a Google?
A bírósági döntés egyelőre nem tartalmazta a Google viselkedésére irányuló lehetséges jogorvoslati lehetőségeket. Egyes szakértők szerint az erre vonatkozó döntés arra kényszerítheti a vállalatot, hogy jelentős változtatásokat eszközöljön a működésében, de akár a cég egy részének eladása - lényegében szétdarabolása - is szóba kerülhet.
Nem sokkal az ítélet után a Google bejelentette, hogy fellebbezni kíván a döntés ellen.
"A döntés elismeri, hogy a Google kínálja a legjobb keresőmotort, de arra a következtetésre jut, hogy nem szabad megengednünk, hogy könnyen elérhetővé tegyük."
- fogalmazott Kent Walker, a vállalat globális ügyekért felelős elnöke.
A techóriás egy, a The New York Times által nyilvánosságra hozott, 277 oldalas dokumentumban a fentiekhez hasonló módon dicsérte a keresőmotorját, amelyben említésre került többek között, hogy a Google "régóta a legjobb keresőmotor, különösen a mobileszközökön", illetve, hogy "folyamatosan újít a keresésben".
"Tekintettel erre, valamint arra, hogy az emberek egyre több módon keresnek információt, az tervezzük, hogy fellebbezünk. Miközben ez a folyamat folytatódik, továbbra is arra fogunk összpontosítani, hogy olyan termékeket készítsünk, amelyeket az emberek hasznosnak és könnyen használhatónak találnak."
- folytatta Walker.
Az Igazságügyi Minisztérium nem reagált azonnal a vállalat fellebbezésére, viszont Letitia James, a perben részt vevő egyik főügyész X/Twitter-bejegyzésben kifejtette gondolatait az üggyel kapcsolatban.
James az ügyet "jelentős győzelemnek nevezte", és kitért arra, hogy a döntés kulcsfontosságú a jövőre nézve, hiszen ezzel "megállíthatjuk az ellenőrizetlen vállalati hatalmat a verseny megfojtásában, valamint adataink és magánéletünk ellenőrzésében".
My office, @TheJusticeDept, and a coalition of AGs just won our case against @Google for its illegal monopoly in search services.
— NY AG James (@NewYorkStateAG) August 5, 2024
This is a major victory to stop unchecked corporate power from stifling competition and controlling our data and privacy. https://t.co/mzxbCbaMZn
Végül, de nem utolsósorban, egy konkurens keresőmotor, a DuckDuckGo mögött álló cég vezető alelnöke, Kamyl Bazbaz is színre lépett, aki határozott véleményt fogalmazott meg a bíróság döntésével kapcsolatban.
"A Google több mint egy évtizede használja monopolhelyzetét arra, hogy megakadályozza az érdemi versenyt a keresőpiacon azáltal, hogy fojtogatja a főbb terjesztési pontokat. Így annak ellenére, hogy a DuckDuckGo valami értékeset nyújt, amire az emberek vágynak, és amit a Google nem nyújt - valódi online adatvédelmet -, a Google alapértelmezés szerint megnehezíti a DuckDuckGo használatát. Üdvözöljük ezt a mérföldkőnek számító döntést, valamint az Igazságügyi Minisztérium és az állami főügyészeknek a trösztellenes törvények betartatása érdekében végzett fontos munkáját."
- nyilatkozta Bazbaz.
Nem ez az első eset
A Google hosszúra nyúlt ügye mellett számos másik techóriást is betalált az Igazságügyi Minisztérium a közelmúltban. Az Apple-t az év elején a szerv és 16 állam főügyésze trösztellenes perrel sújtotta, amelyben azzal vádolták a gyártót, hogy túl szigorúan ellenőrzi prémium kategóriás készülékeinek működését, és megakadályozza, hogy más cégek olyan alkalmazásokat hozzanak létre, amelyek versenybe szállhatnak a sajátjaikkal.
Az Amazont még tavaly perelte be a minisztérium és 17 állami főügyész, ugyanis azt találták, hogy a vállalat kizáró és versenyellenes magatartást tanúsít, de a Google maga is számos perbe keveredett már korábban, többek között a Chrome böngésző adatkezelésével összefüggésben.
A mostani ügy kapcsán - elsősorban a Google-re vonatkozó kötelezettségek ismeretének hiányában - nehéz megmondani, hogy milyen változások léphetnek életbe. A bíróság minden bizonnyal foggal-körömmel ragaszkodik majd a mostani döntéshez, amit ha sikerül végigvinniük, akkor jelentősen átalakulhat a keresőmotor, illetve annak működése. A Google jelenleg 91 százalékos globális piaci részesedéssel uralja a szektort, de az esetleges retorziók a jövőben alaposan átalakíthatják az erőviszonyokat.
