A James Webb űrtávcső (JWST) több mint 20 évnyi fejlesztést követően tavaly állt szolgálatba, hogy a legkorszerűbb infravörös technológiával kémlelje a világegyetem távoli pontjait, amitől a tudományos közösség azt reméli, hogy választ adhat a mindenség keletkezésének nagy kérdéseire.
A Földtől 1,5 millió km-re állomásozó szerkezet nemrég egy potenciálisan életet rejtő bolygóról árult el izgalmas dolgokat, most pedig egy lenyűgöző felvétellel kápráztatta el a világot, amelyen az Orion-köd látható.
A Messier 42 néven is ismert terület az égbolt egyik leglátványosabb objektuma, ami a szépsége miatt a csillagfotósok körében is kedvelt alanynak számít. A James Webb űrteleszkóp és a tudósok számára pedig azért érdekes, mert az itt található por- és gázfelhők rengeteget árulhatnak el a csillagok és bolygók keletkezéséről.
Akit érdekel, hogy miként fest az Orion-köd a JWST szenzorain át, az az ESA Sky alkalmazásban érheti el a gázfelhőről készült nagy felbontású képet, ahol a webes kezelőfelület segítségével mélyen ráközelíthetünk a felvételre. Aki pedig szeretné a gyűjteményében tudni, az erre a linkre kattintva le is mentheti a hatalmas fotót.
Az Orion-ködön végzett megfigyeléshez kapcsolódóan a The New York Times egy nagyobb cikket közölt, amelyből kiderül, hogy a JWST egy különös látványosságot is felfedezett, alaposan feladva a leckét a tudósoknak. Egy megközelítőleg 150 szabadon lebegő objektumból álló csoportról van szó a köd közepén. A csoportot alkotó világok tömege egyenként a Jupiterével vetekszik, a JuMBO-nak (Jupiter Mass Binary Object) nevezett objektumok tucatjai pedig még egymás körül is keringenek.
Samuel Pearson, az Európai Űrügynökség tudósa szerint a felfedezés nem összeegyeztethető a bolygóképződésről alkotott eddigi ismereteinkkel, ezért további vizsgálatot igényel a jelenség.
