Ahogy más projektjei sem sikerültek a közelmúltban túl fényesen, a Boeing űrprogramját sem kísérte szerencse az elmúlt hetekben. A Starliner eleve nehezen induló, első emberes küldetése még június első hetében indult útnak két űrhajóssal a fedélzetén, hogy pár napon belül - bizonyítva eszközük működőképességét - visszatérjen a Földre.
Hogy ez nem fog menni, már nem sokkal a kilövés után kiderült, mikor néhány hajtóművön héliumszivárgást észleletek. Bár akkor állításuk szerint elhárították a problémát, és néhány nappal a tervezett után már indultak volna haza, ezt végül ismét el kellet halasztani határozatlan ideig.
Először még azt kommunikálta a NASA, hogy az új legénység augusztusi érkezése előtt már haza indulnak, de jelen állás szerint ezt sem merik már biztosan kijelenteni, annak ellenére, hogy a problémán dolgozó mérnökök mindent megtesznek az ügy érdekében.
Sunita Williams és Butch Wilmore űrhajósok jelen állás szerint legfeljebb a kilövés után 90 nappal térhetnek vissza a Földre. Az űrhivatal állítása szerint, mielőtt haza indulnának, még teszteket kell lefolytatni a Földet érés helyén, az új-mexikói sivatagban. Bár korábban felreppent a hír, hogy ott ragadt a két amerikai az ISS-en, a NASA igyekezett egyértelműen cáfolni ezeket a híreket.
Kérdéses, hogy hogy fog ezután folytatódni a NASA és a Boeing közös űrprogramja. A kálvária azzal kezdődött, hogy a CST-100 Starliner űrhajó fejlesztése hosszú éveket csúszott az ígérthez képest, majd az első tesztrepülés időpontját tologatták 2019-től 2022-ig.
A most folyó első emberes küldetés is rendkívül nehezen sok halasztás után jöhetett csak létre, ami egyrészről a szükséges kompetenciák hiányát is mutathatja, ám az mégis felelősségteljes hozzáállást mutat, hogy csak műszakilag kifogástalan eszközzel kelnek útra.
