Magyarul Biztonságosabb Internet Napja néven fut az eredetileg EU projektként indult Safer Internet Day, amelyet 2004-es startja óta 140 ország "ünnepel" évente. Február 5-e arról szól, hogy minél több szervezet felhívja a figyelmet a felhasználók (különösen a gyerekek) tudatos internethasználatára, az online veszélyekre, valamint a digitális írástudás fejlesztésére. Az tény, hogy jó pár 2004-es online veszélyforrás ma már kisebb jelentősséggel bír, de sajnos úgy tűnik, a harcot megnyerni sosem lehet, hiszen mára teljesen más jellegű visszaélésekkel van tele az internet.
Érdemes megnézni, mik voltak a 2004-es év környékének veszélyei, és mik a mai kor legfontosabb buktatói. 15 éve még nem volt jelen a mai értelemben vett közösségi média (Zuckerberg épp 2004 februárjának legelején lőtte föl a kollégiumában a Thefacebook oldalt, amit akkoriban még a csajozás megkönnyítésére akart használni), tehát az emberek javarészt weboldalakat látogattak, híreket, cikkeket olvastak - jóval több volt a tartalomfogyasztás mint a saját tartalmak előállítása.
Akkoriban tehát inkább az e-mailes csalások tobzódtak: talán sokan emlékeznek arra a formulára, amikor valamilyen afrikai ország elmenekült hercege vagy minisztere kért pénzügyi támogatást, amit visszatérte után kamatostul adna vissza, de ilyen volt az is, amikor távolba szakadt, ismeretlen rokon halála után ígérgettek örökösödést, persze némi "kezelési költségért" cserébe. Szintén akkoriban volt menő az adathalászat olyan formában, hogy a banki vagy szolgáltatói e-mailekhez megtévesztően hasonló levelekben kértek jelszómódosítást, majd a felhasználókat egy eredetihez hasonló oldalra csalták, ahol így kinyerték tőlük belépési adataikat, hogy aztán jól megkopasszák őket. Szintén sokkal inkább szem előtt voltak a vírusok, trójaik és egyéb kártevők, amelyek legtöbbször e-mailek csatolmányaiban érkeztek.
Ha manapság körülnézünk, már másféle veszélyek uralják az internetet, bár azt sem mondhatjuk persze, hogy a fentiek teljesen eltűntek, hiszen különféle mutációik időről időre felbukkannak, mert hát mindig van új balek, akit meg lehet próbálni egy régi módszerrel átverni. Mindenesetre a mai internet már sokkal inkább a közösségi média és az irányított tartalmakkal történő megtévesztés világa.
A Facebook és a Cambridge Analytica nevével fémjelzett adatlopás nem csak arra a folyamatra világít rá, hogy a felhasználók belépési adatait és egyéb információit folyamatosan próbálják megszerezni az internetes szolgáltatóktól. Az is fontos, mit kezdenek ezekkel az adatokkal: az említett esetben ezeket arra használták fel, hogy a behálózott felhasználókat célzott tartalmakkal, hirdetésnek álcázott agymosással igyekezzenek konkrét politikai célok elérésére buzdítani, a CA-botrány a szakértők szerint mérhető hatással volt a legutóbbi amerikai elnökválasztás vagy épp a Brexit-népszavazás eredményére.
Emellett szintén a közösségi oldalak, valamint az ezekre megosztott, valódinak tűnő oldalakon terjedő álhírek jelentenek egyre nagyobb veszélyt. Ugyan a Facebook és az összes többi nagy webes cég azt ígéri, hogy folyamatosan igyekeznek felvenni ezekkel a harcot, a "digitálisan félművelt" felhasználók két cicás gif és egy mű-Coelho idézet között teljesen simán kattintanak rá az eztnemhiszedel.hu vagy a gyikemberhatterhatalom.com címekre, és pontosan ugyanannyira veszik készpénznek az ott olvasottakat, mintha a New York Times-t vagy a Washington Postot nyitották volna meg. Az adatainkat már nem főleg közvetlenül tőlünk próbálják megszerezni (bár ahogy írtuk, vírus, spam és egyéb módszer ma is akad bőven), inkább a nagy cégeket támadják, de ettől még ugyanúgy nálunk csapódik le a dolog következménye, ha nem figyelünk oda arra, hogy biztonságos jelszavakat használjunk, ezeket időnként változtassuk, és ahol lehet, használjuk a többfaktoros azonosítást is.
De az továbbra is az egyik legfontosabb tanulság, hogy próbáljunk mindig odafigyelni és józan paraszti ésszel gondolkozni. Ahogy Ngoro Mumburu, az elűzött kongáriai miniszterelnök soha nem fog megkeresni egy magyar könyvelőt, vagy épp egy osztrák hentest egy kis szánalomhitelért, amit majd elefántcsontban és aranyban fizet vissza, úgy szintén tessék már elgondolkodni azon, hogy egy botrányszagú vagy épp szenzációsnak tűnő hír továbbosztása előtt esetleg ellenőrizni kéne mindezt más híroldalakon is, meg nem kell elhinni azt sem, hogy XYZ a sátán hírnöke, aki az ország elpusztítására tör, csak azért, mert egy sehol sem jegyzett álhíroldal épp ezt terjeszti két ufóészlelés és egy újabb könnyező Mária-szobor mellett. Szóval ahogy 2004-ben, úgy 2019-ben is az a legfontosabb, hogy INTERNETEZNI CSAK ÉSSZEL, EMBEREK. Köszönjük.
Emellett ajánljuk szeretettel a kezdeményezés magyar oldalát, ahol korcsoportokra és felhasználó-típusokra bontott tippekkel, videókkal, esettanulmányokkal igyekeznek népszerűsíteni a biztonságos nethasználatot.
