Régóta szálka már az amerikai hatóságok szemében az orosz Kaspersky Lab. A Natalja Kaszperszkaja és Jevgenyij Valentyinovics Kaszperszkij által 1997-ben alapított, kiberbiztonsági megoldásokat - köztük széles körben használt vírusirtót, jelszókezelőt és végpontok közötti titkosítást - kínáló vállalattal szemben ironikus módon biztonsági aggályok merültek fel a Kremllel és az FSZB-vel ápolt kapcsolatai miatt.
Termékei és szolgáltatásai az amerikai szövetségi szerveknél már 2017-ben tiltólistára kerültek, 2022 márciusában pedig, kevéssel Ukrajna lerohanása után a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission) a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő cégek közé sorolta a Kasperskyt, az első nem kínai vállalatként. Picivel több mint két évvel később a cég csuklóztatása a következő szakaszba lépett, amikor is a korábban említett kockázatokra hivatkozva döntés született a sokak által használt vírusirtója betiltásáról.
Gina Raimondo kereskedelmi miniszter csütörtökön arról beszélt a BBC beszámolója szerint, hogy a moszkvai központú, de 30 további országban irodával rendelkező, több mint 400 millió privát és 270 ezer céges ügyfelet kiszolgáló, kétszáznál is több országban aktív Kreml-közeli vállalat veszélyt jelent az amerikai infrastruktúrára és szolgáltatásokra, az Egyesült Államoknak pedig lépnie kellett, mivel Oroszországnak nemcsak az eszközei vannak meg arra, hogy összegyűjtse és fegyverként használja az amerikai állampolgárok személyes adatait, hanem a szándéka is.
"A Kaspersky más tevékenységei mellett lényegében nem lesz képes értékesíteni szoftvereit az Egyesült Államokban, de frissítéseket sem tud majd kiadni a már használatban lévő szoftverekhez"
- nyilatkozta egy minisztériumi szóvivő.
A vállalat, amely ellen a Trump adminisztráció idején elfogadott, a külföldi techcégekkel szemben eljáró hatóságoknak széles jogköröket biztosító törvény tette lehetővé az ilyen drasztikus fellépést, tagadta, hogy valaha is részt vett volna bármilyen, az Egyesült Államok biztonságát fenyegető tevékenységben, továbbá közölte, hogy a rendelkezésére álló összes jogorvoslati lehetőséget ki fogja meríteni.
A rendelkezés szerint a bejelentés után 30 nappal lép életbe az új üzletek kötésére (viszonteladásra, licencelés) vonatkozó tiltás, aki ezt megszegi, azt bírsággal fogja sújtani a minisztérium. Ami pedig a már meglévő felhasználókat illeti, ők szeptember 29-e után nem számíthatnak több frissítésre.