A gépi tanulásra épülő generatív mesterséges intelligenciás szolgáltatások egyik nagy dilemmája, hogy az üzemeltetőik milyen módon kompenzálják az algoritmusok trenírozásához használt adatok, így például képek, zenék vagy szövegek jogtulajdonosait. Emiatt előre borítékolható volt, hogy az efféle platformok fellendülése nagyszabású perekhez vezet majd, a Getty Images által kezdeményezett eljárás után pedig most itt is a következő, amit a The New York Times napilap indított a legnépszerűbb AI-szolgáltatás, a ChatGPT mögött álló OpenAI és annak fő befektetője, a Microsoft ellen.
Már augusztusban hírt adtunk róla, hogy a The New York Times beperelheti a mesterséges intelligenciás céget, amiért az a lap álláspontja szerint jogtalanul használta fel az anyagait a ChatGPT-t hajtó GPT nyelvi modell betanítására.
A felek eleinte megpróbáltak tárgyalásos úton dűlőre jutni, ám ezzel zátonyra futottak, így a NYT szerdán benyújtotta a keresetét az OpenAI és a Microsoft ellen.
"A GPT-modellek kiképzésének részeként a Microsoft és az OpenAI együttműködött egy komplex, egyedi szuperszámítógépes rendszer kifejlesztésében, amely a kiképzési adatállomány másolatainak elhelyezésére és reprodukálására szolgált, beleértve a The Times tulajdonában lévő tartalmak másolatait is. Ily módon a The Times műveinek millióit másolták és töltötték be - többszörösen - az alperesek GPT-modelljeinek kiképzése céljából."
- áll a keresetben, amely szerint az OpenAI és a Microsoft ezzel több milliárd dollárnyi kárt okozott a napilapnak. A felperes ugyan ennek kapcsán nem fogalmazott meg konkrét pénzbeli követelést, cserébe viszont azt kéri, hogy helyezzenek üzemen kívül minden olyan chatbot-modellt, amely szerzői jogvédett anyagokat használt fel a NYT állományából.
A per jelentősége óriási lehet, hiszen a ChatGPT-nek és a szintén a GPT-modellre épülő Copilotnak (korábban Bing Chat) több millió felhasználója van, ráadásul nem az OpenAI az egyetlen szereplő, amely többek között online cikkeken kiképzett szöveggenerátort üzemeltet, elég csak a Google Bardra vagy Elon Musk új platformjára gondolni. A majdani ítélet tehát végső soron hatással lehet arra, hogy az egyre elterjedtebbé váló AI-modellek üzemeltetői miként dolgozzák fel és teszik elérhetővé a jogvédett adatokra épülő szövegeket, beleértve a kompenzációs kérdés rendezését is.
