Ha nem is mindenki számára, de sokaknak lehet ismerős az a kellemetlen helyzet, amikor szerelés közben egy csavar nem akarja megadni magát, hiába minden eszköz, csavarlazító aeroszol vagy az okoskodó szemlélők által bedobott népi praktikák. Ilyenkor bizony többnyire csak a roncsolás segíthet, de mi van akkor, ha a munkadarab történetesen pótolhatatlan értékű aszteroidamintákat rejt, amelyek semmiképp sem szennyeződhetnek be vagy sérülhetnek meg?
Nos, ezt hívják nehéz feladványnak, amit még a NASA mérnökeinek is hónapokig tartott leküzdeni, de végül csak megoldották a dolgot.
Az OSIRIS-REx küldetés látványos fináléjaként a NASA még szeptember végén landolt a Földön a Bennu aszteroidából származó kőzetmintákkal, az értékes rakomány vizsgálata pedig gyakorlatilag azonnal megkezdődött, ám az egyik tárolón 35-ből két csavar sem bizonyult oldhatónak a hivatalosan jóváhagyott, garantáltan szennyezésmentes procedúrával, ezért az űrhivatalnak egy teljesen új technológiát kellett kifejlesztenie, hogy hozzáférjen az összes űrkavicshoz.
Ez pedig óriási munka volt, melynek során sebészeti minőségű, antimágneses rozsdamentes acélból készítettek két eddig nem létező szerszámot, majd aprólékos laboratóriumi kísérletekkel, a nyomaték folyamatos növelése mellett győződtek meg róla, hogy a technológiával tényleg kinyitható a tároló a benne lévő minták földi anyagokkal való beszennyezése nélkül. A NASA vonatkozó közleménye szerint végül siker koronázta a fejlesztést, így a tudósok el is távolították a túlontúl ragaszkodónak bizonyult csavarokat.
"A tervezési kihívás mellett, hogy az aszteroidaminta tudományos értékének védelme érdekében csak a kurátorok által jóváhagyott anyagokat használhattunk, az új eszközöknek a tároló szűk terében is működniük kellett, korlátozva a magasságukat, a súlyukat és a potenciális mozgási pályájukat."
- érzékeltette a feladat összetettségét Dr. Nicole Lunning, az OSIRIS-REx küldetés kurátora. Az űrhivatal közleményéből egyúttal kiderül, hogy a csapatnak már eddig is több mint 70 gramm kőzetet sikerült kinyernie az űrszondából, s így már eleve túlszárnyalták az eredetileg kitűzött 60 grammos célt. Az összes minta elérhetővé válásával a NASA azt ígéri, hogy a tavasz során meg fog osztani egy katalógust a kőzetekről a nemzetközi tudományos közösséggel.
