A klímaváltozás elleni harc egyik legfontosabb frontja a megújuló erőforrások kihasználásáé, melyek körében kiemelt szerepet kapnak a napenergiára épülő technológiák. Csakhogy ennek begyűjtése nagyban függ a napszaktól és az időjárási körülményektől, amit azzal lehetne kiküszöbölni, ha rögtön a világűrben fognánk be a sugarakat, majd a felhőkön is áthatoló mikrohullámok segítségével továbbítanánk az energiát a Föld felszínére.
A tudósok fantáziáját már egészen a hatvanas évek óta mozgatja ez a koncepció, a japánok viszont most nagyon közel járnak ahhoz, hogy a gyakorlatba is átültessék.
A Nikkei Asia beszámolója szerint a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium a privát szektor szereplőivel fogott össze, hogy már 2025-ben végrehajtsák az első, atmoszférán túlról indított energiaátvitelt, amelyhez több kompakt műholdat fognak pályára állítani. A projekt vezetője Sinohara Naoki, aki a Kiotói Egyetem professzoraként 2015-ben sikerrel tesztelt egy technológiát, amellyel 50 méteres távolságba sikerült energiát sugározniuk, vízszintes és függőleges megközelítéssel egyaránt.
"Ha a világ többi részét megelőzve tudjuk bemutatni technológiánkat, az más országokkal szemben is alkudozási eszköz lesz az űrfejlesztés területén."
- nyilatkozta Sinohara. A tudós nem véletlenül emelte ki ezt az előnyt, az űrből továbbított napenergia kapcsán ugyanis meglehetősen éles verseny dúl a nemzetközi színtéren: az Egyesült Államokban a légierő és a Kaliforniai Műszaki Egyetem is dédelget 1-1 ilyen projektet, valamint a kínai Csungkingi Egyetem és az Európai Űrügynökség is saját terveken dolgozik.
A technológia ugyanakkor még nagyon gyerekcipőben jár ahhoz, hogy túllépjünk a kísérleteken. Jelenlegi eszközökkel 2 négyzetkilométeres űrbéli panelekre lenne szükség 1 gigawattnyi, vagyis egy nukleáris reaktorénak megfelelő teljesítmény összegyűjtéséhez, melyek telepítése 7,1 milliárd dollárt emésztene fel.