Valószínűleg kevés embernek mond bármit is az a kifejezés, hogy SQUID, de a szupravezető kvantuminterferencia-eszköz sem kerül elő rendszeresen beszédtémaként a hétköznapok során. Pedig fontos dologról van szó, ráadásul az eszköznek elkészült az eddigi legkisebb méretű verziója, ehhez pedig Makk Péter, a Budapesti Műszaki Egyetem szakembere is hozzájárult. Egy nemzetközi kutatócsapat sikeresen összekapcsolt két grafén Josephson-kapcsolót, mindezt nanocsövek és nanovezetékek segítségével, bór-nitrid szigeteléssel tették.
Az eszköz egészen parányi, mindössze 10 nanométeres, vagyis az emberi hajszálnál ezerszer vékonyabb. Ettől függetlenül rendkívül komplex a szerkezet, hat réteg alkotja, amelyek egyedi, 2D-s anyagokból épülnek fel.
És mire lehet jó ez a fantasztikus, tudományos felfedezés a hétköznapokban? A szakemberek azt mondják, hogy példának okáért az orvostudomány is képes alkalmazni a SQUID-et, ami a rendkívül gyenge mágneses mezők érzékelése miatt a szív és az agy tevékenységének megfigyelésében is segíthet. Más tudományos projektekben pedig például a talajvíz áramlását vagy a kőzetek összetételét figyelhetik vele.