A Nokia megpróbálta kiépíteni az első 4G-hálózatot a Holdon, de egy váratlan hiba miatt a rendszer nem működött teljes kapacitással. Az eredeti terv szerint a Lunar Surface Communications System nevű projekt részeként egy kis LTE-hálózatot telepítettek volna a Hold felszínére, amely több marsjárót és műszert kapcsolt volna össze. Ez a technológia fontos lépés lett volna a NASA 2027-es Artemis III küldetése előtt, amelynek célja az első emberes Hold-misszió az Apollo-program óta.
A 4G-hálózat kiépítéséért az Intuitive Machines által fejlesztett Athena leszállóegység volt felelős, amelynek március 6-án kellett volna biztonságosan leszállnia a Hold déli pólusánál. Azonban a landolás nem a tervek szerint alakult: az eszköz az oldalára dőlt, és 250 méterre sodródott a kijelölt célterülettől. A helytelen dőlési szög, a napfény beesési iránya és az extrém hideg miatt az Athena napelemei nem tudtak megfelelően töltődni, és a küldetés március 7-én véget ért.
A fedélzeten egy úgynevezett Network in a Box (NIB) volt, amely egy kompakt rendszerbe integrált bázisállomást, rádiót és routert tartalmazott. Bár a Nokia sikeresen bekapcsolta ezt az egységet, és a földi irányítóközponttal való adatkapcsolat rövid ideig működött, a teljes teszt végrehajtása meghiúsult, mivel a roverk nem tudtak elhagyni a leszállóegységet. Az eredeti terv szerint az eszközöknek csatlakozniuk kellett volna a 4G-hálózatra, és adatokat továbbítaniuk a Földre, de a küldetés leállása miatt ez már nem valósulhatott meg. Ha minden a terv szerint alakult volna, akkor az Athena landolása után néhány órával egy ajtó kinyílt volna, és az Intuitive Machines Micro Nova Hopper nevű kis ugráló roverje - becenevén Grace - elindult volna a Hold felszínére. Ez az eszköz egy örökké árnyékban lévő holdi kráterbe ugrott volna, hogy képeket és méréseket készítsen, amelyek a vízjég jelenlétére utalhatnak. A begyűjtött adatokat a Nokia NIB rendszere továbbította volna a Földre.
A Nokia 4G LTE hálózata úgy lett kialakítva, hogy akár 2 km távolságból is támogatni tudja a kapcsolatot, és a holdjárók mozgását földi irányítóközpontokból is lehetett volna vezérelni. Az adatok az Intuitive Machines holdi adatátviteli rendszerén keresztül jutottak volna el a 4G-hálózathoz, majd onnan a Földre. Bár az 5G fejlettebb és gyorsabb, a Nokia úgy döntött, hogy a tesztet egy megbízható, régóta kipróbált technológiával végzi. Az 5G még az új fejlesztések fázisában volt, amikor ezt a projektet tervezték, és az extra kapacitás nem volt elengedhetetlen a mostani tesztekhez. A vállalat ugyanakkor megerősítette, hogy már dolgozik az 5G holdi verzióján is.
Bár az IM-2 küldetés váratlanul ért véget, a Nokia továbbra is dolgozik a technológián, és teszteli azt földi körülmények között a 2027-es Artemis III küldetés előtt. A tervek szerint az űrhajósok szkafandereibe is integrálnak 4G LTE-kommunikációs rendszereket, amelyek lehetővé teszik az élő HD videók közvetítését a Holdról a Földre, és a valós idejű telemetriai adatok továbbítását. A jövő célja egy állandó holdi telekommunikációs hálózat kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy a jövőbeli misszióknak ne kelljen külön hálózati rendszert vinniük, hanem csak a saját eszközeiket csatlakoztatniuk az infrastruktúrához.
