Az OpenAI, a Google Deep Mind és az Anthropic több mint egy tucat jelenlegi és volt munkatársa kedden nyílt levélben hívta fel a figyelmet azokra a kockázatokra, amit a technológia nyakló nélküli fejlesztése jelent. A kiáltványnak is tekinthető dokumentum írói azzal érvelnek, hogy amíg a technológiának nincs megfelelő felügyeleti keretrendszere, az alkalmas a visszaélésre, manipulációra, dezinformáció terjesztésére és ez akár a fajunk kihalásához is vezethet hosszú távon.
Az aláírók úgy vélik, hogy ezeket a kockázatokat lehetne érdemben csökkenteni a tudományos közösség, a jogalkotók és a nyilvánosság együttes erőfeszítései által. Ugyanakkor - az erőviszonyokat ismerve - joggal tartanak attól, hogy az érintett cégek, pénzügyi és egyéb befolyásukat felhasználva hátráltathatják ezt a folyamatot.
A ChatGPT 2022 novemberi megjelenése óta a generatív AI villámgyorsan meghódította a számítástechnikai világát, és az olyan nagyvállalatok, mint a Google, az Amazon és a Microsoft vezetik az ágazatot, mely várhatóan egy évtizeden belül trillió dolláros érdekeltségű lesz.
Egy nemrégiben készült tanulmány szerint idén márciusra a megkérdezett szervezetek közel háromnegyede legalább egy dologra használja az AI-t tevékenysége során. Mindeközben a Microsoft és a Work Index közös felmérése rámutatott, hogy az irodai dolgozók túlnyomó többsége is alkalmazza a mesterséges intelligenciát napi munkája során.
Daniel Kokotajlo, az OpenAI egykori munkatársa egy interjúban azt nyilatkozta, hogy szerinte a fejlesztők és az AI-ban érdekelt más piaci szereplők túlzottan progresszív és nyomulós üzletpolitikát folytatnak, ahhoz képest, hogy egy meglehetősen új, és sok szempontból még ismeretlen technológiával van dolguk.
Ez számos problémát vet fel, és már eddig is vékony jégen jártak az érintett vállalatok, amit mi sem bizonyít jobban, mint az utóbbi időben ellenük indított jogi eljárások sokasága. Az olyan AI startupok, mint az OpenAI és a Stable Diffusion például többször is megsértették a szerzői jogi törvényeket, és a nyilvánosan elérhető chatbotok is igen tanulékonyak, ha gyűlöletbeszédről vagy összeesküvés elméletekről van szó.
A tiltakozást elindító személyek azzal érvelnek, hogy az őket alkalmazó vállalatok - habár részletes információk állnak a rendelkezésükre - előszeretettel titkolóznak saját termékük korlátait illetően. Rámutatnak arra, hogy ezeknek az információknak csak elenyésző része jut el az illetékes kormányzati szervekhez, a felhasználóknak pedig gyakorlatilag semmit nem kötnek az orrára.
A csoport felszólította a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokat, hogy hagyjanak fel a titoktartási megállapodásokhoz való ragaszkodással, és hozzanak létre egy anonim eljárást. Ez lehet az egyedüli záloga annak, hogy anyagi érdekeltségtől függetlenül gátat szabjanak a problémás működéseknek.
