Lassan nem csak távolról, egészen közelről is tök egyforma mindegyik okostelefon. Laposak, szögletesek és egy kijelző az egész. Az egymásra licitálásnál a MHz-ek, a mm-es eltérésű vékonyság és egy-két egyéb, technikai paraméter számítanak, és ezekből kitörni nem is nagyon szeretne senki – bevált recepten miért is változtatnának. Pedig egyre inkább látszik a felhasználói oldalon, hogy másra, valami igazán újra és hasznosra van szükségük. Érdekes például, hogy az emberek egy nem is olyan kis része a kihajtható flip telefonokat siratja és várja vissza és érdeklődve fogadja a piac az új fejlesztéseket is.
Lapos Mobile World Congress
Ehhez képest mit kaptunk az idei MWC-n? Lumia 640-et, Galaxy S6-ot, Sony M4 Aqua-t HTC M9-et: mind lapos, vékony, nagykijelzős mobilok. Persze mind szép, mind sokkal erősebb az elődöknél és tényleg jobb használni, de újdonság miatt nem fog lúdbőrözni a hátunk. A formátum maradt a bevált.
Nehéz is továbblépni innen: nagyobb kijelzővel jobb képet kapunk, de a mobilitás csorbul – egyszerűen az eszköz még nagyobb palacsintasütő lesz. Kisebb kijelzővel a kezelés lesz nehezebb és a kép sem lesz olyan élvezetes. Az arany középút valahol 5-5,5 col magasságában van – a 6 colos eszközök már phabletek és noha sikeresek, nem mindenki békül meg velük. A mobilok (és nyugodtan vegyük ide a tableteket is) formátuma úgy tűnik, eljutott arra a szintre, ahol nagyjából jól kezelhetőek, a mobilitás pedig még éppen megfelel a felhasználóknak. De erről a holtpontról hova lehet továbblépni?
Ívelt, de merre?
Az LG már kísérletezik egy ideje, méghozzá Flex sorozatával, ahol a telefon hajlított. Ez egybecseng a tévék és monitorok piacán fellobbant ívelési lázzal és marketinggel is jól meg lehet ágyazni neki (követi a fej formáját, könnyebben kezelhető stb.), de hogy a felhasználók a Flex 2-vel ezt mennyire fogják így gondolni, még nem lehet tudni. A másik ívelési próbálkozás a Samsungtól érkezett (kitől mástól?), aki a Galaxy S6 Edge kijelzőjének oldalait lekerekítette. Ez nagyon jól néz ki, ez nem is vitás, de gyakorlati haszna viszonylag kevés. Hogy melyik ívelés lesz végül közönség kedvenc, azt főleg azért sem lehet ma még tudni, mert ezek a mobil nagyon-nagyon drágák.
Aztán ott van még a YotaPhone 2, amelynek mindkét oldalán van kijelző, sőt, a másodlagos e-ink típusú, így csak a tartalom megváltoztatásakor fogyaszt. Érdekes megoldás, de ennek az egyediségnek is magas felára van.
Az interakció új fejezete
A következő nagy lépés az eszköz-felhasználó kommunikáció terén várható. A hangalapú vezérlés gyerekcipőben van még minden platformon, de gőzerővel fejlesztik és ha jól fog működni, hasznos is lesz. A másik a biometrikus azonosítás, amely szintén fontos fejlesztési irány és végül itt van a gépelés is, amely jelenleg kínszenvedés a képernyő billentyűzeteken. Több fejlesztés is van, amely ezt próbálja megreformálni, hogy ezáltal a felhasználó ujjával tapinthatóan érezze is azt, ami a képernyőn van.
A gépelés szempontjából a gombok fizikai érzete is nagy segítség lenne különösen táblagépeknél, de ennek megvalósítása nagyon nehéz feladat. Egy érdekes próbálkozás a Tactus Phorm iPad Mini tok, amely egy speciális, folyékony réteget von a képernyő elé, így gépelésnél úgy érezzük, mintha a semmiből fizikai gombok jönnének elő ujjaink alá, majd a gépelés végén el is tűnnek. Ez sem tökéletes megoldás, de mindenképpen érdekes próbálkozás. Remélhetőleg a 2016-os MWC-n márt több ilyen technológiát ki lehet próbálni, a Firefox is elkészül „okosított” kagylótelefonjaival és a mobil ipar nagyágyúi is előrukkolnak valami igazán új fejlesztéssel, sőt, készülékformátummal.
