Felhasználói felület
Ez az a részterület, ahol nem lehet bármelyik mobilplatformot kiemelni. Míg az iOS és az Android a hagyományos ikonokra épít, addig a Windows Phone csempézik. Utóbbinál a 8.1-es frissítés egy komoly hiányosságot orvosolt, azaz a rendszer felhasználói kaptak értesítési sávot, ami kétségtelenül nagyon hiányzott a redmondiak platformjából, habár véleményünk szerint egy kissé eltér a Windows dizájnfilozófiájától. Az interaktív csempék továbbra is adottak, amelyek az ikonoktól eltérően plusz információt képesek megjeleníteni, igaz, naprakészségük nagyban függ a frissítés gyakoriságától, ami gyakran nem valós idejű.
Az iOS ezzel szemben csupán az ikonokra helyezett számozásra képes, míg az Android widgettekel dolgozik az értesítési üzeneteken felül. Az Apple rendszere ettől függetlenül minden bizonnyal a leginkább felhasználóbarát, felületén még egy laikus áttérő is könnyen eligazodik, minden a helyén van, az iOS felépítése rendkívül logikus, és a maga nemében szépnek mondható. Az Android L úgynevezett material dizájnjával egyenrangú versenyzőként érkezik a versenybe flatikonjaival, minimalista, modern felületeivel és áttünéseivel. Kár, hogy tiszta Androidot csak ritkán kapunk, a gyártók ugyanis előszeretettel belepiszkálnak.
Győztes: döntetlen
Személyre szabhatóság
Jók az átméretezhető csempék, örülünk, hogy a Windows Phone 8.1 már engedi saját háttérképek beállítását, és a virtuális klaviatúra manipulálását, amely lehetőség egyébként immár az iOS 8-ban is megjelent a widgetszerű értesítésekkel együtt. Ezzel együtt tény, hogy az Android messze lekörözi riválisait, ha az átalakításról van szó. Igazából ez adja a Google operációs rendszerének fő erejét, és – ingyenessége mellett – ennek a képességének köszönheti rendkívül gyors elterjedését. Szinte mindenre felhúzható szabad testre szabhatóságának köszönhetően.
Engedi, hogy külső forrásból telepítsünk rá applikációkat, launcherekkel pedig gyakorlatilag a felületének minden egyes apró részét átalakíthatjuk a rendszer fő ikonjaitól kezdve a zárolóképernyő felépítésig. Sokszínűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy gyártónként eltérő kinézetet képes felvenni, míg a riválisok, pláne az iOS készülékei egy kaptafára készülnek. Ráadásul a root is az Android mellett nyert értelmet, ami ugyan hozzáértést igényel, ám cserébe teljesen átvehetjük a rendszer felett az irányítást. Olyan szabadság ez, amit az Apple és a Microsoft vélhetően még jó ideig nem fog jó szemmel nézni zárt platformjain, hiszen a nyitottság számtalan veszélyt hordoz magában.
Győztes: Android
Frissíthetőség
Nem terem túl sok babér az Androidnak e téren, pont szabad átalakíthatósága következményeként rendkívül fragmentált, és szinte még csúcskészülékeinél sem garantálható, hogy legalább két évig minden fontos frissítéshez hozzájutnak, a közép- és alsóosztályban pedig még elkeserítőbb a helyzet. Kapnak is emiatt a droidosok hideget-meleget a többi rendszer felhasználóitól. A Windows Phone-vásárlók azonban egy ideje elcsendesedtek, legalábbis még az első áttérők, mikor kiderült, hogy a mangós, azaz 7.5-ös készülékek tulajdonosai rögtön lecövekeltek, hiszen a Microsoft nem tudta megoldani a hetes és a nyolcas verzió közti átjárást.
Azt mondják Redmondban, hogy ez nem ismétlődik meg, de már nehéz nekik hinni. Az iOS hírnevét nem tépázzák hasonló botrányok, az Apple a korábbi szériákra is addig tolja a rendszerfrissítéseket, amíg azok még elfogadható minőségben tudnak futni az adott eszközökön. Az update ráadásul egy hullámban megy ki a mobilokra, köszönhetően annak, hogy az Apple (és a Microsoft) kontroll alatt tartja ökoszisztémáját. A szabadon alakítható Androidnál ez egyáltalán nincs így, a Nexusok hamar hozzáférnek minden újdonsághoz, ám a gyártói modelleknél van, hogy több hónapot is várni kell, vagy soha nem érkezik meg az új verzió.
Győztes: iOS
Applikációk
Ha az elérhető applikációk számát vizsgáljuk, akkor nagyjából négyszeres a különbség a Windows Phone és riválisai között (nyár végi adatok szerint 300 ezer aránylik az 1,2 millióhoz). Bár a Microsoft azzal védekezik, hogy a legfontosabb programok 90 százaléka már elérhető a platformján, valójában még mindig vannak nagy hiányzók, ráadásul a meglévők között minőségbeli különbségek is felfedezhetők. A jelenségre kézenfekvő a magyarázat: a fejlesztők szeretnék maximalizálni bevételeiket, ezért jellemzően elsőként arra a platformra céloznak, amely elterjedt és fizetőképes felhasználói táborral rendelkezik, azaz az iOS-re.
Ez után vagy egyre inkább ezzel párhuzamosan elkészül az androidos variáns is, amellyel a lehető legnagyobb tömeget lehet elérni. A Windows Phone változat viszont utoljára kerül napirendre, már ha egyáltalán elkészül. A Microsoft tehát esélytelen ebben a versenyben, az Apple és a Google rendszere viszont látszólag fej-fej mellett halad, ha az appok száma alapján rostálunk. Ha ezen túllépünk, egyértelművé válik az iOS elsősége, hiszen a Google Play piacterén viszonylag magas a gyenge minőségű applikációk aránya, sokkal magasabb, mint amit az App Store-nál megfigyelhetünk.
Győztes: iOS
Integráltság
Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Nincs ez másként a mobilplatform-gyártók esetében sem, mindenki a saját ökoszisztémájához próbálja láncolni vásárlóit. Az iOS mögött ott van az iCloud, amelyen keresztül könnyedén szinkronban tarthatjuk névjegyeinket, dokumentumainkat és fotóinkat a többi iOS és OS X eszközeink között. Sőt, a rendszer 8.1-es verziójával Macbook és iMac gépünkön is megjeleníthetjük az iOS üzeneteit valós időben, és reagálhatunk azokra. Olyan szintű integráció ez, ami remélhetőleg a többi platformban is megjelenik majd.
Nem lehet azonban még győztest hirdetni, hiszen az Android mögött ott van a Drive és a többi Google szolgáltatás, amelyek szintén az alapját adják a platformnak, legyen szó közös naptárról, névjegy- vagy fotóalbumról. Ráadásul applikációkkal, rootolással még magasabb szintre lehet emelni a külső szolgáltatások integrálását, ami a többi platformnál csak nehézkesen vagy egyáltalán nem végezhető el. A Windows Phone sem marad el a riválisoktól, sőt, a Microsoft platformjába a OneDrive mellett a Skype és a közösségi oldalak (Facebook, LinkedIn, Twitter) java is mélyen beépül. VoIP hívásra például rögtön tárcsázáskor lehetőségünk van, illetve az asztali és mobil Windows közti átjárás is egyre jobb.
Győztes: döntetlen
Biztonság
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol az Android nem rúghat labdába. Jelenleg ugyanis a Google rendszere a legkevésbé biztonságos, mivel a legtöbb mobilvírus e platformot célozza meg, egyrészt fragmentáltsága, másrészt nagyfokú szabadsága miatt. Míg az Apple és a Microsoft megoldásánál nem lehet külső forrásból appokat telepíteni, addig az Androidnál nincs ilyen megkötés; sokan élnek is a lehetőséggel, és illegális forrásból próbálnak beszerezni egyébként fizetős alkalmazásokat. A probléma az, hogy a torrentoldalakon és a feketepiacokon rengeteg rosszindulatú program fedezhető fel, így viszonylag könnyű megfertőződni, ha arrafelé tévedünk.
Ám akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha a legális utat járjuk, az Android ugyanis nem titkosítja háttértárát, így az ellopott/elveszett telefon adataihoz illetéktelen személyek is könnyedén hozzáférhetnek. A Windows Phone-nál már jobb a helyzet, viszont csak a belső háttértárat zárja el, a behelyezett SD-kártyát nem. Az iOS ellenben erre is figyel, elsőségét kisebb részben ennek köszönheti – aminél sokkal fontosabb az ujjlenyomat-alapú azonosítás megjelenése, amit az iOS 8 immár egy teljes körű jelszókezelőként használ, azaz akár egy weboldalra is beléphetünk csupán az ujjunkat használva.
Győztes: iOS
Üzemidő
Aki már használt huzamosabb ideig egy okostelefont, az pontosan tudja, hogy a hosszú üzemidő rendkívül fontos, hiszen napjaink csúcsmobiljai intenzív használat mellett akár egy napon belül is lemerülhetnek. Kissé nehéz is e szempont alapján igazságot tenni – mivel az akkumulátor mérete és az elérhető szolgáltatások készülékenként eltérnek –, ám nem lehetetlen. Mindegyik platformfejlesztő megpróbálja optimalizálni a fogyasztást, valamint olyan eszközt adni a felhasználók kezébe, amellyel nyomon követhetik az energiazabáló appokat és folyamatokat. E téren leghátul az iOS kullog; legújabb kiadásában ugyan már megjelent egy felület, ahol nyomon követhetjük a programok fogyasztását, takarékos üzemmódot nem kapunk, pedig a sokkal fiatalabb Windows Phone-ba már beépítették e funkciót.
Az Android ennél is tovább ment legújabb, L kiadásával, a rendszerbe épített Volta technológia és az új ARM-futtató környezet segítségével drasztikusan csökkent a fogyasztása, a Nexus 5 üzemideje például a mérések szerint 345 percről 471 percre nőtt, ami a takarékos üzemmóddal még tovább kitolható. Sőt, ha e szempont kiemelten fontos számunkra, a népes androidos mezőnyben könnyen találhatunk rendkívül hosszú üzemidőre is képes mobilt, például a Samsung Galaxy S5-öt.
Győztes: Android
Készülékek
Évente megjelenik két-két újabb iPhone és iPad, és nagyjából ennyiben ki is merül az iOS-es készülékválaszték. Mindegyik Apple mobileszköz a csúcskategóriát képviseli, így – habár tavaly pletykáltak erről – megfizethető iPhone vélhetően soha nem lesz, és ez nagyon sok vásárlót kizár a felhasználók köréből. A Windows Phone esetén egy fokkal jobb a helyzet, bár jelenleg leginkább a Lumia készülékek reprezentálják a platformot, ahol a kínálatban az 520-tól az 1520-ig terjed a skála. Előbbi rendkívül kedvező áron érhető el, miközben a rendszer kellően stabilan fut rajta, ami alapján nem meglepő, hogy az olcsó windowsos mobilok a legnépszerűbbek; sok esetben sokkal jobb vételt jelentenek az azonos árú androidos modelleknél.
Ettől függetlenül a készülék-felhozatalt tekintve a Google rendszere kiemelkedő, az olcsó kínai modellektől kezdve egészen a neves csúcsmodellekig terül a paletta. Van egy rakás dual-SIM-es, strapabíró, kísérleti androidos darab, köztük olyan is, amely egyben egy kompakt fényképezőgép. Mivel a rendszer használatáért nem kell licencdíjat fizetni, a kisebb gyártók is előszeretettel telepítik, és mivel ezek a cégek próbálnak folyamatosan valamilyen egyedi megoldással kitűni, szinte menetrendszerűen érkeznek a különleges Android-készülékek.
Győztes: Android
Kiegészítők
Minél elterjedtebb egy készülék, annál több kiegészítőt készítenek hozzá. Az iPhone ehhez remek hátteret ad, nem csoda, hogy a készülékhez illő tokok szinte a legkisebb bazárokban is megtalálhatók, illetve tele van a piac iPhone-dokkolós hangfalakkal. Nincs olyan Android- vagy Windows Phone-telefon, aminél ilyen széles lenne a lehetőségek tárháza. Próbálkozik ugyan a Samsung és a Nokia (immár Microsoft) is, ám saját erőből nem tudják lekörözni az Apple köré szerveződő gazdag ökoszisztémát. A vezetékmentes kapcsolatot használó univerzális kiegészítőknél szintén megfigyelhető az iOS fölény, például az első drónok rendre csak az Apple rendszerét támogatták.
Mivel az Apple felhasználói jellemzően fizetőképesebbek a többi platform felhasználóinál, a kiegészítők gyártói első körben őket célozzák meg, a mihamarabbi megtérülés jegyében. Mindemellett úgy tűnt, hogy az Android az okosórák területén előnybe kerül, ám Cupertinóban hamar reagáltak a veszélyre az Apple Watch bejelentésével, sőt még a Microsoft is piacra dobta első csempés kiegészítőjét. S ha ez még nem lenne elég, hamarosan az első olyan autók is érkeznek, amelyeket kifejezetten az iOS támogatására fejlesztenek ki.
Győztes: iOS
