Felmérés a magyar technikai ellátottságról

A magyar lakosság még mindig elmaradottnak érzi technikai ellátottságát Nyugat-Európához képest - derül ki a Szonda Ipsos infokommunikációs felméréséből. A legnagyobb különbséget az internet ellátottságban érezzük, de a hazai vezetékes és mobiltelefon-hálózat kiépítettségét és elérhetőségét is csak közepesnek ítéljük meg. A kutatás szerint továbbra is a nyugati országok technológiai ellátottságának idealizáltsága figyelhető meg, amelyhez képest a magyarok mind az ország, mind saját környezetük lehetőségeit meglehetősen gyengének gondolják. Az elmúlt évek technológiai fejlődésének következtében anyagi lehetőségeitől függően ma már gyakorlatilag Magyarországon is bárki használhat vezetékes- vagy mobiltelefont és internetet, ugyanakkor a magyar közvélemény Nyugat-Európához képest még mindig elmaradottnak ítéli meg a hazai telekommunikációs környezet adta lehetőségeket - erősíti meg a Szonda Ipsos felmérése, amelyben összesen 1.500 nagykorú válaszadó mondott véleményt közvetlen környezete, Magyarország és a nyugat-európai országok vezetékes, mobiltelefon, illetve internet ellátottságáról.
A kutatás eredményei szerint az emberek úgy érzik, hogy összességében saját környezetük technikai ellátottsága a leggyengébb, bár közvetlen környezetüket csak némileg érzik lemaradásban az országos átlaghoz képest. Ezzel szemben a megkérdezettek Nyugat-Európa telekommunikációs ellátottságát még mindig sokkal fejlettebbnek tartják a hazainál, összességében a magyarországinál másfélszer jobbnak ítélték az európai hozzáférési lehetőségeket.
A válaszadók a kutatásban szereplő három terület közül saját környezetükben és Magyarországon is a mobilellátottságot érezték a legjobbnak, a válaszadók 59,7%-a értékelte a saját környezete mobiltelefon ellátottságát kedvezőnek. A mobil ellátottság megítélése abból a szempontból is kedvezőbb, hogy a magyarok ezen a területen érzékelték a legkisebb különbséget a hazai és az európai infokommunikációs ellátottságban (az előbbit 68,1%, az utóbbit 87,1% sorolta a fejlett kategóriába). A felmérésben a hazai vezetékes telefonhálózat kiépítettsége és használata közepes értékelést kapott, minden harmadik válaszadó (33,9%) értékelte saját környezetét a vezetékes telefon ellátottság szempontjából fejlettnek. A kutatásban résztvevők véleményében elenyésző különbség mutatkozott a szűkebb környezet és az országos ellátottság megítélésében (33,9% vs. 40,8%), de itt is a saját környezet telefonhálózata kapta a leggyengébb osztályzatot, míg a válaszadók a nyugati országok vezetékes telefonhálózatát lényegesen jobbnak ítélték a hazainál, a megkérdezettek 82,1%-a ítélte fejlettnek.
A lakosság Magyarországhoz és Nyugat-Európához képest is saját környezetének internet ellátottságát találta a legelmaradottabbnak, itt csak a megkérdezettek 23,5%-a észleli úgy, hogy környezete fejlett ebben a vonatkozásban. Míg a megkérdezettek saját környezetüket minimális lemaradásban érzékelték az országos átlaghoz képest (23,5% vs. 29,9%), addig a nyugat-európai internet-penetrációt 85,9%-ban tartják fejlettnek, vagyis lényegesen jobbnak ítélték szűkebb környezetük eredményével (1. számú táblázat). Különösen érdekesek ezek az adatok annak fényében, hogy a valóságban a lakosság milyen arányban veszi igénybe ezeket a kommunikációs módokat. A vezetékes telefon ellátottság megítélése például láthatóan elválik a vezetékes telefon használatától, hiszen a válaszadók közel 2/3-a él olyan lakásban, ahol van a vezetékes telefon, de csupán egyharmaduk nyilatkozott kedvezően a vezetékes telefon ellátottság vonatkozásában. A kutatásból az is kiderül, hogy bár a vezetékes telefon a legrégebben használt technológia, penetrációját és szerepét a mobiltelefon és az internet ellátottsághoz képest alulértékeljük.
A kutatásban résztvevők közül az adott kommunikációs lehetőséget használók minden esetben pozitívabban ítélték meg mind saját környezetük, mind Magyarország ellátottságát a nem-használók táborához képest. A közvetlen környezetük internet-ellátottságát a diplomás budapestiek értékelték a legjobbra, míg Magyarország helyzetét a megyeszékhelyeken élők látták legkedvezőbben. Összességében az is elmondható, hogy a megyeszékhelyek lakói és az érettségizettek, illetve diplomások látják kedvezőbbnek környezetük és Magyarország információtechnológiai ellátottságát.