A Kindle külön kategóriát képvisel az elektronikus olvasók között – van az Amazon eszköze és a többiek. A negyedik szériával e helyzet kissé megváltozni látszik, hiszen elképzelhető, hogy a táblagépek frontján is egy külön irányvonalat képvisel majd a Kindle. A „kínai árszabású” Fire november közepén jelent meg, de a kedvező árfekvés miatt már a bejelentését követően lehetett sejteni, hogy a karácsonyi szezon nagy sztárja lesz. Így is lett, mivel decemberben 4 millió Kindle fogyott, amely eladások élén a Fire állt. Sőt már az első napon 95 ezer darabot rendeltek a táblagépból, és sok webáruházban cikkünk írásának pillanatában is az eladási listák élén volt, olyan nagy neveket megelőzve, mint a Samsung Galaxy Tab, vagy a kategóriát megteremtő Apple iPad.
Ekkor a Kindle e-könyv olvasókról még nem is beszéltünk, amelyek iránt jelentősen megnövekedett az érdeklődés, miután a sima Kindle ára 79 dollárra (körülbelül 18 ezer forintra), a 3G-mentes Touch ára pedig a jelképes 100 dollár alá csökkent (utóbbi már csak 23 ezer forintba kerül). Ez már egy olyan árszint, amely mellett sok olyan felhasználó is elgondolkodik a hardverek beszerzésén, akik eddig nem is gondoltak arra, főként, ha az amerikai pénztárcához mérjük a fenti összegeket. A Kindle Fire minderre rátesz egy lapáttal, mivel a jellemzően 500 dolláros táblák mellett 200 dollárra (körülbelül 46 ezer forintra) lőtte be az árát az Amazon. Iparági elemzők szerint a jóárasított eszköz talán még az Apple-t is árcsökkentésre késztetheti.
A nép táblája
Azt már a kezdetekben lehetett sejteni, hogy a Fire gyártása nem lehet nyereséges. Mint utólag kiderült, ha csak az alkatrészeket nézzük, akkor 210 dollár a készülék előállítási ára, azaz minden egyes eladott eszközön legalább 10 dollárt bukik az Amazon. Ez merőben új egy olyan piacon, ahol a táblagépeken jellemzően 30–40 százalékos haszon van. Sem a Samsung, sem a Motorola, sem az Apple nem engedte meg még magának ezt a luxust. Nem is engedhették meg, mivel számukra – a cupertinói cégtől eltekintve – a bevételi forrást főként a gép adja.
Az Amazon ellenben más, mivel számára a forgalmat a Fire köré épült szolgáltatások adják, az eladott könyvek, zenék, filmek, vagyis a gyártónak az az érdeke, hogy minél több emberhez juttassa el az eszközét, akik így felpörgethetik az áruházának forgalmát. Ez ahhoz hasonló, ahogy a Microsoft az Xbox esetén gondolkodik, amely szintén önköltségi áron kerül a piacra, hogy utána az eladott játékokon és Live tartalmakon keresztül visszahozza az árát. Azért Jeff Bezos óvatos duhaj volt, mivel nem kockáztatott nagyobb veszteséget az eladott eszközökön, ennek megfelelően a Kindle Fire tervezői egy olcsó, „népbarát” táblát álmodtak meg.
Nem került bele semmilyen kamera vagy mikrofon, csak 7 hüvelykes kijelzőt kapott, elhagyták a 3G-kapcsolódás lehetőségét, spóroltak a belső tárhelyén, ráadásul – mint később kiderült – az akkumulátora is meglehetősen harmatos (részletes tesztünk az eszközről a januári számunkban olvasható, videónk pedig lentebb látható). Ettől függetlenül viszik, mint a cukrot, mivel így egy táblagép 500 dollárnak kevesebb, mint a feléért is beszerezhető. A kijelző elegendő méretű, ráadásul a tárhely sem kevés akkor, ha hozzászámoljuk az Amazon felhőjét, ahol ingyen lehet tárolni a kereskedőtől vásárolt könyveket, zenéket, filmeket, folyóiratokat és így tovább.
Megkötések és kiskapuk
A felhasználókat is ezen irányba terelik, mivel habár a Fire-n Android rendszer fut, azt nehéz felismerni, ugyanis az Amazon teljesen a saját kedvének megfelelően szabta át. A rendszer egyik hangsúlyos eleme a Silk böngésző, amely felhőalapon működik, vagyis a tartalom renderelése távoli szervereken történik, ez pedig az oldalak rendkívül gyors betöltését teszi lehetővé.
A haladóbb felhasználók számára jó hír, hogy az Amazon kiadta a Fire forráskódját, amelyet követően azonnal megjelent azon módszer, amellyel elő lehet csalni a háttérben lévő Androidot. Azaz így bárki vehet magának egy 200 dolláros táblát, amelyen azt követően megkötések nélkül használhatja az operációs rendszert. Regulák egyébként vannak: mivel az eladott tartalomra épül a pénzügyi modell, ezért a Kindle tábla csak az Egyesült Államokban kapható, hivatalosan. A hazai aukciós portálokon és agy magyar kereskedőnél azonban hamar megtaláltuk a terméket, igaz, újonnan 69–70 ezer forintért – megkérik az árát.
Ugyanez igaz a Kindle Touch e-könyv olvasóra is, amelynél 42 ezer forintos árat találtunk, miközben a terméket az Amazontól 35 ezer forintért rendelhetjük meg. A fenti ártól való eltérés nem a véletlen műve, utóbbi az Egyesült Államokra vonatkozott, ahol elérhető a „Special Offers”, azaz a reklámokkal szponzorált, ámde olcsóbb verzió. Mivel Magyarországon a cég nem értékesít hirdetéseket, ezért hazánk fiai e kedvezménnyel nem élhetnek.
Miben más az Amazon?
Az Amazon elsősorban kereskedő, másrészt hardvergyártó. Áruházában a Kindle készülékekre több mint 1 millió könyv, 500 magazin és napilap, 17 millió zeneszám, valamint 100 ezer film és tévéműsor érhető el. Ez egy olyan gazdag kínálat, ami miatt a Kindle termékcsalád nem más, mint egy eszköz. Az Apple az elmúlt évek során szimpla hardvergyártóból tartalomszolgáltatóvá is vált, amely az iTunes-on keresztül gazdag portékát kínál: több mint 180 elemet számlál az újságosstandja, az iBook 200 jelenleg körülbelül 200 ezer tétellel rendelkezik, amelyhez párosul a gazdag zenei és filmes kínálat.
Az Apple ennek ellenére nem kívánja olcsóbban adni az iPadet, hiszen így az elvesztené a prémium kategóriás termék címet, amelyre egyébként az almás cég kínosan figyel. A Google e téren egy kissé lemaradt, ám még ha le is dolgozza a hátrányt, a külső gyártók által készített táblák attól még nem lehetnek olcsóbbak. A partnerek – például a Samsung és a Motorola – e bevételekből ugyanis nem részesülhetnek.
