Az utóbbi hónapokban több módszer is felbukkant az okostelefonjaink vezeték nélküli töltésére, egyre több webshopból rendelhetőek meg az ehhez szükséges töltők, a tengerentúlon pedig már az éttermek is elkezdték beépíteni a szolgáltatást az asztalaikba. Lassan azonban ideje volna az egyeduralkodó technológia kiválasztódásának, amely az elkövetkezendő éveket uralni fogja. Lássuk sorban a lehetőségeket.
A Qi szabvány
A 2008-ban alakult, mostanra már 138 céggel, köztük a HTC-vel, Huawei-vel, Energizerrel, LG-vel (mint például a Nexus 4-el), Samsunggal, Motorolával és Nokiával is együttműködő Wireless Power Consortium technológiája, a Qi látszik a legesélyesebbnek a trónra. A mágneses indukció elvén működő szabvány a telefonok hátlapja mögé épített lévő indukciós tekercsek (vagy utólagosan feltett indukciós tokok) és a töltő lap közt közvetít energiát, a micro-USB-s töltési sebességgel. (kb. 5 watt)
Ez a legelterjedtebb, hiszen rengeteg nagy gyártó támogatja, tervezik az ultrabookokba való beépítését, sőt, több autógyártó, köztük a Toyota is tervezi a szolgáltatás adaptálását nemsokára megjelenő modelljeiben.
A győzelemre a legnagyobb esélye tehát ennek a szolgáltatásnak van, de a trónkövetelők marketingeszközei nem tesznek jót a Qi-nak.
A nagy ellenfél, a Powermat
A ZTE-t, Blackberry-t és a Google-t is tömörítő Power Matters Alliance a Duracell Powermat nevű fejlesztésében látja a legtöbb fantáziát. A telefonok itt nem beépített tekercseken át, hanem utólag megvásárolható tokokba rejtett elektronikán át képesek felvenni a töltéshez szükséges energiát. A Powermatnál lehetőség adódik a töltőre szerelt nagy akkumulátorba rejtett energia megcsapolására is, így nem szükséges konnektor közelében tartózkodnunk ahhoz, hogy elérhetőek maradjunk.
A feltörekvő A4WP
Az egyszerre több eszköz töltésére is képes szabvány mindössze annyit kíván meg, hogy a töltést végző lap közelébe helyezzük a lemerülni készülő eszközeinket, akár egymásra is. Nem fontos mindnek okostelefonnak lennie, egyszerre tölthető például vezetéknélküli egér, okostelefon, headset és táblagép is.
A fenti megoldásokkal szemben ezt támogatja a Deutsche Telekom, a Broadcom, a SanDisk, a Qualcomm, valamint még egy tucatnyi, alkatrészeket gyártó cég, de a tagok listájában a Qi-nél már említett Samsung is felbukkan. A technológiát még egyik mobilszolgáltató vagy nagy gyártó sem adaptálta saját modelljeibe, így 2013 akár még az A4WP éve is lehet.
Reklámszinten egyébként mindegyik technológia mögött óriási erők állnak: a Powermat a Starbucks-okba költözött be, jelen van a tengerentúli Best Buy és a WalMart szupermarketekben a Qi a McDonald's-okban és néhány amerikai étteremben érhető el, de a Kicks kosárlabdacsapatának stadionjában is található néhány tucat töltési pontjuk, az A4WP pedig az idei CES szakkiállításon keltett óriási hullámokat. A konzorciumok által megbízott dizájncégek újabb és újabb olcsó kiegészítőket alkotnak a már meglévő okostelefonokhoz, melyek segítségével akár vezeték nélküli töltésre is rávehetők: az iPhone 5-höz például többek közt egy, a töltőcsatlakozóba illeszthető kis kiegészítő jelent meg, melynek segítségével a Qi-töltők feltöltik a készülék akkumulátorát.
Mindent összevetve tehát a Wireless Power Consortium előnye jelen pillanatban tetemes, de az A4WP előnyei, illetve a Powermat erős marketingháttere (a Duracell mindent megtesz a sikerért) vitathatatlanok. Kíváncsian várjuk a végeredményt, de mindezektől függetlenül feltennénk a nagy kérdést: szükségünk van egyáltalán vezetéknélküli töltőkre?
