Noha az eltelt idő természetesen kevés volt ahhoz, hogy végső véleményt formáljak a gépről, kiválóan érzem magam a társaságában. És bár ez nem is a legjobb modell az Apple által ma kiadott inteles termékvonalból, nem vitás, hogy ez a legklasszabb mind közül, sőt talán az egész piacon.
Kis háttérinfo: jó pár éve már, hogy Windowst használok az összes olyan helyen, ahol asztali számítógéppel dolgozom (például a munkahelyemen vagy otthon), ugyanakkor hordozható gépnek mindig is Apple-t választottam: korábban egy 12 hüvelykes kijelzős Apple PowerBookot. Ez a kétplatformos megoldás az esetek többségében meglepően jól működött, de vannak pillanatok -- különösen, ha egy olyan kiadványnak dolgozol, mint a PC World --, amikor muszáj Windowst használni. A PowerBookon áthidaló megoldásként a Microsoft Virtual PC emulátorát használtam, de azt sosem tévesztené össze az ember egy valódi windowsos számítógéppel. Az Apple Boot Camp programja pont azt kínálja, amire szükségem van: egy számítógépen futtathatom mindkét operációs rendszert.
A 15 és a 17 hüvelykes MacBook Pro modell nem kísértett meg: azon kívül, hogy jóval drágábbak, kényelmetlenebb cipelni őket. Ez a 13,3 hüvelykes MacBook is egy árnyalattal nagyobb a számomra ideális méretnél -- ha lehetne még ennél is kisebbet választanék, mint ahogy tettem is korábban windowsos noteszgépek esetén --, ugyanakkor elképesztő mi mindent zsúfoltak bele, és a vastagsága még így sem éri el a 3 centimétert, és kevesebb, mint 2 és fél kiló!
Nézzük csak: itt van a tükröződésmentes kijelző, a 2 gigahertzes Intel Core Duo processzor, 512 megabájt memória, egy 80 gigabájtos merevlemez rázkódásvédelemmel, egy DVD-író (egyrétegű lemezekhez), Wi-Fi, Bluetooth, USB, FireWire, beépített iSight webkamera, és egy távirányító, hogy karosszékből használhassam a Front Row médiaszoftvert. Valószínűleg spórolásképpen van benne integrált videovezérlő, de nem panaszkodhatok: a MacBook kellően fürge mind OS X, mind Windows alatt.
A fekete modell matt felülete eszméletlen jól néz ki. Szemben a korábbi PowerBook alumínium házával ez műanyagból van, de még így is előkelőbb, professzionálisabb hatást kelt. Persze ennek is megvan az ára: jó 200 dollárral drágább a 20 gigabájttal kisebb merevlemezt tartalmazó, csillogó fehér házú változatnál, amely sokkal inkább hasonlít a régi iBookokra. Nem hinném, hogy az az üzletember, aki lecseréli a 12 hüvelykes PowerBookját egy fekete MacBookra, úgy érezné, hogy rossz vásárt csinált, noha a MacBook inkább az otthoni felhasználókat célzó modell.
Első ránézésre a billentyűzet nagyon furcsa volt, mintha túl nagy hely volna az egyes gombok között, de a használat során nem volt vele semmi probléma. Az aljzatok itt sorakoznak szépen a gép bal oldalán egy lehajtható takarópanel mögött. A szokatlanul kisméretű tápegységet az Apple MagSafe konnektorával szerelték, ami megvédi a MacBookot attól, hogy véletlenül lerántsuk az asztalról, ha beleakadnánk a zsinórba. Röviden: ez egy jól átgondolt felépítésű, remekül összerakott laptop, ami mellett a legtöbb windowsos számítógép ormótlan őskövületnek néz ki.
Izé, hiszen ez is egy windowsos gép, vagy legalábbis az is lehet a Boot Camp és egy Windows XP SP2 telepítő CD segítségével. A telepítés alig tartott tovább, mint általában, és a XP egyelőre tökéletesen fut, eltekintve attól, hogy az Apple nem ad meghajtót a beépített webkamerához, ami így nem használható. Persze, a két operációs rendszer közötti bootolgatás nem ideális, de óriási előrelépés a Virtual PC-hez képest, és remek érzés, hogy úgy kelhetek útra, hogy egy windowsos laptopot meg egy Macet viszek magammal, ráadásul egy gépben.
Exkluzív: az új MacBook első kézből
Ez gyors volt! Reggel arra ébredek, hogy az Apple valóban kiadta új Intel-alapú MacBookjait, és ma este már itt ülök az egyikkel, ráadásul a fekete változattal, és a Boot Campnek köszönhetően az OS X mellett Windows XP-t futtatok rajta.
Hirdetés
Hirdetés