1955 elején az amerikai Yale Egyetem védnöksége alatt működő Silliman Lectures képviselői, a világ vezető tudósai között a magyar matematikust is felkérték egy kéthetes szimpózium megtartására. Eisenhower elnök éppen akkor nevezte ki őt az Atomenergia Bizottság egyik tagjává, ezért Neumann kérésére a tervezett előadássorozatot egyetlen hétre rövidítették. Végül a tudós tragikus betegsége és korai halála akadályozta meg abban, hogy megtartsa előadásait, melyekre több hónapon keresztül készült. Gondolatai szerencsére nem vesztek el, kéziratait a Yale Egyetem nyomda alá rendezte, majd saját védnöksége alatt publikálta. A könyv egyébként csekély példányszámú kiadásban, A számológép és az agy címen a 60’-as, majd a 70’-es évek elején már megjelent magyarul, és most a Netacademia kiadásában jelent meg újra, elektronikus formában pedig ingyenesen elérhető a MEK honlapján.
A számítógép és az agy inkább könyvecske, mint rendszerező szakirodalom, megjelenésekor mégis hatalmas vitát kavart. Az emberi agy és a számítógépek „aktív alapkomponenseinek” különféle jellemzőit pontról-pontra összehasonlító mű évtizedekre meghatározta a kognitív pszichológia, az agykutatás, a mesterséges intelligencia elméletek és a robotika egyes alapkérdéseit.
„Neumann János nem csak a számítógép atyja, de a XX. század egyik legnagyobb gondolkodója is volt. Az emberi elme számításokkal kapcsolatos működését a modern számításelmélettel, az adott korszak számítógépes ismereteivel, valamint a tapasztalati agykutatás eredményeivel összehasonlító műve ma is aktuális kérdéseket feszeget” – emelte ki Fóti Marcell, a könyvet kiadó NetAcademia Oktatóközpont vezetője.
