Egyszerűbbé és élvezetesebbé teszik az internetes közösségi oldalak a kapcsolattartást barátainkkal, ismerőseinkkel, családtagjainkkal, sajnos azonban a személyes adatok idegenekkel történő gondatlan megosztása komoly veszélyeknek teszi ki a szolgáltatásokat használó százmilliókat. A nyilvánosan hozzáférhető, hatalmas információtömeg mágnesként vonzza a rosszindulatú kíváncsiskodókat, a konkurencia után kémkedőket, a számítógépes és hagyományos bűnözőket, sőt, még a hatóságokat is, amelyek adatbányászati módszerekkel igyekeznek megelőzni a bűncselekményeket, illetve felderíteni a már megtörtént eseteket.
Megijedtek, de nem eléggé
A sajtóban évek óta megjelenő riasztó hírek hatására sokan visszafogták közösségi tevékenységüket, megfontolják, hogy mit tesznek közzé, és kiterjedten használják például a Facebook adatvédelmi funkcióit, amelyeket – a biztonsági szakértők nyomására – egyre hatékonyabbá tett a világ legnagyobb közösségi szolgáltatása. Ennek ellenére még mindig rengeteg a szabad préda a zavarosban halászók számára, az emberek ugyanis elsősorban attól ijedtek meg, hogy a Facebookon publikált fényképeik, nemkívánatos hobbijuk vagy elkötelezettségük miatt eleshetnek egy jól fizető állástól, mivel egy magára valamit is adó munkaügyis ma már biztosan ott is leinformálja az álláshirdetésre jelentkezőket. Arra kevesebben gondolnak, hogy személyes adataikat ennél súlyosabb dolgokra, bűncselekmények, személyiséglopás elkövetésére is felhasználhatják. A lehetséges veszélyektől függetlenül mégis sokan vannak, akik különösebb korlátozás nélkül tesznek közkinccsé mindenféle információkat magukról.
Becsapós üzenetek
Voltaképpen ugyanazoknak a veszélyeknek vagyunk kitéve a közösségi oldalakon, mint bármely más webhelyen, azonban itt óvatlanná tesz bennünket, hogy tévesen azt hisszük, mivel baráti közösségben vagyunk, nem érhet minket különösebb baj. Kapunk a Facebookon egy üzenetet egy régi kollégánktól, amelyben egy minket is minden bizonnyal érdeklő videóra hívja fel a figyelmünket. Ám mikor a hivatkozásra kattintva egy másik weboldalra jutunk, egy üzenet fogad minket azzal, hogy a videó megtekintéséhez egy új szoftverre vagy meglévő lejátszónk frissítésére van szükség. Ha letöltjük a programot, megfertőzzük számítógépünket (rosszabb esetben már pusztán a weboldal meglátogatásával vírust szedünk össze), és a bekapott malware elküldi ugyanazt az üzenetet barátainknak, amiknek mi is áldozatául estünk. A vírus futótűzként terjed a közösségi hálózatban, a hackerek sok ezernyi gépet vonnak ellenőrzésük alá.
Ugye milyen ismerős sztori? Barátom egy volt kolléganője meztelenkedő videóját ajánlgató üzenetet kapott nemrégiben – ismerve őt, teljesen kizártnak tartotta, hogy ilyesmit készítettek volna a hölgyről, ezért nem esett csapdába, és amikor írt neki a problémáról, a kolléganő elmondta, hogy egy héttel korábban ő is ugyanilyen posztot kapott a barátnőjéről.
Nincs tökéletes adatvédelem
A közösségi hálózatok vámszedői kétféle módszer hatékony kombinálásával igyekeznek elérni céljukat. Egyrészt az informatika világában jártas hackerekkel a számítógépek és okostelefonok feletti ellenőrzést megvalósító programkódot íratnak, másrészt a közösségi webhelyek kapcsolatrendszerének kihasználásával, különféle trükkökkel igyekeznek manipulálni az embereket, és rávenni őket arra, hogy kártevőt telepítő hivatkozásra kattintsanak, illetve rosszindulatú weboldalt látogassanak meg. Tevékenységüket rendkívül jól álcázzák, teljesen ártalmatlannak és legálisnak tüntetve fel azt.
Amikor valamilyen információt publikálunk például a Facebookon, az rögtön kikerül az ellenőrzésünk alól, és még ha szigorú adatvédelmet alkalmazunk – vagyis csak az ismerőseinknek tesszük hozzáférhetővé a bejegyzéseinket –, akkor is könnyen nyilvánossá válhat. (A legszigorúbb adatvédelem az, amikor csak saját magunk olvashatjuk posztjainkat, de ezt megtehetjük offline is, nem kell hozzá őket feltölteni.) Ugyanis bármelyikük kiszivárogtathatja őket véletlenül vagy tudatosan. Ha sok online barátunk van, egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy mindegyikük ugyanolyan gonddal megőrzi a ránk vonatkozó információkat, mint mi magunk. Egy nemrégiben visszaigazolt, húsz éve nem látott régi gimnáziumi osztálytárs megváltozhatott az élet viszontagságaitól sújtva, és esetleg már nem olyan „arany gyerek”, mint hajdanán.
Ráadásul egyesek sportot űznek abból, hogy minél több „ismerősük” legyen. Ez a Twitteren mindig is divat volt, de ma már a Facebookon is rengeteg, úgynevezett jelölős csoport található, akiknek tagjai bárkit ismerősüknek igazolnak vissza, aki bejelöli őket. A cél a bűvös ötezres szám elérése, ennyiben maximálja mostanság a Facebook a barátok számát. Ha már a Facebook-csoportoknál tartunk, ezek az azonos érdeklődési kör mentén létrejövő, egyre népszerűbb szerveződések szórakozást és hasznos időtöltést kínálnak, de még sokkal kevésbé ellenőrizhető az itt megosztott információk útja, mint a jóval zártabb ismerősi körben.
Lájkokkal rajzolt profil
Minél több információt teszünk közzé, annál sebezhetőbbé válunk, és annál jobban megkönnyítjük azoknak a dolgát, akik minket megszemélyesítve, a nevünkben csalnak ki adatokat ismerőseinktől, vagy átveréssel arra veszik rá őket, hogy rosszindulatú programok letöltésével megfertőzzék gépüket. A megszerzett adatokkal ellenőrzésük alá vont számítógépekkel aztán célzott támadásokat hajthatnak végre immár a közösségi hálókon kívül. Sőt, egy tavaly közzétett tanulmány szerint még a szinte semmit sem posztoló óvatosabbakról is kiterjedt felhasználói profil készíthető a Facebookon pusztán az alapján, hogy ismerőseik és a követett oldalak mely bejegyzéseit osztják meg, illetve lájkolják nyilvánosan. Olyan féltve őrzött titkok állapíthatók meg nagy valószínűséggel egy szoftver segítségével, mint a megfigyelt személy intelligenciaszintje, szexuális szokásai és irányultsága, politikai nézetei vagy esetleges kábítószer-függősége.
Időzített bombává váló fényképek
A közösségi hálózatok legnépszerűbb felhasználási területe az utazáskor, családi vagy baráti összejöveteleken, iskolai és más eseményeken készült fotók feltöltése. A képek és multimédiás tartalmak megosztására szakosodott szolgáltatások – Tumblr, Pinterest, Instagram – virágkorukat élik. Az okostelefonokon készült képek azonnal és pillanatok alatt feltölthetők, így nagy a csábítás. De amennyire sokatmondó egy kép, annyira veszélyes is. Bár egy bikinis vagy egy mély dekoltázsú ruhában készült fotó minden bizonnyal őrületbe kergeti egy ifjú hölgy ex-barátját, illetéktelen kezekbe kerülve beláthatatlan következményekkel járhat a Facebookon történő megosztása. Lesz belőle nagy csodálkozás, ha később – esetleg sok év múlva – feltűnik egy call girl site-on, és magyarázkodni kell a gyerekeknek, hogy miképpen került oda. Az internetre feltöltött képeket ugyanis sokan amolyan ingyenes fotószolgáltatásként használják. A gonoszabbak hamis profiljukhoz keresnek képeket, de bukkantak már családi fotóra egy más országban megjelenő hirdetésben is.
Sokan tesznek fel csoportképeket családról, kollégákról, iskolai osztályokról a fotókon szereplők megkérdezése nélkül, így aztán nem elég, ha mi óvatosak vagyunk, arra is oda kell figyelnünk, hogy ismerőseink vagy akár ismeretlenek is nem sértik-e meg gondosan kialakított „adatvédelmi politikánkat”. Ne legyünk restek, kérjük meg megosztási mániában szenvedő rokonunkat vagy barátunkat, hogy távolítsa el a rólunk vagy gyerekeinkről készült fotókat, ha nem akarjuk azokat az interneten látni. Elvégre nem tudhatjuk, hogy kifélék-mifélék az ő ismerősei, és így lehetetlenség megállapítani, hogy végül is kikhez jut el a fotó. További gondot okozhatnak a GPS-koordinátákat tartalmazó felvételek, amelyek alapján könnyen beazonosítható tartózkodási helyünk, így olyan képek készítésekor, amelyeket fel akarunk tölteni a netre, érdemes kikapcsolni okostelefonunk kameraprogramjában a helymeghatározó funkciót.
Túlélési tanácsok közösségi oldalakhoz
Biztonsági szoftver: Használjunk neves gyártótól származó, hatékony antivírusszoftvert és tűzfalat (akár a PC World kínálta lehetőségekből), az operációs rendszert, böngészőnket és a többi szoftvert pedig tartsuk naprakész állapotban.
Beállítások: Mindig használjuk a legmagasabb szintű biztonsági beállításokat a közösségi hálózatokban, és a lehető legkevesebb személyes információt osszuk meg. Folyamatosan figyeljük, mit posztolnak rólunk mások.
Jelszó: Rendszeresen változtassuk meg jelszavunkat, és ne hasznosítsunk újra a régieket. Ne használjuk ugyanazt a jelszót több helyen.
Valódi ismerősök: Ellenőrizzük azokat, akikkel üzenetet váltunk, valóban azok-e, akiknek kiadják magukat. Nagyon egyszerűen létre lehet hozni hamis profilokat.
Posztolás mértékkel: Ne posztoljunk semmi olyat, ami később problémát okozhat, vagy amit nem akarunk, hogy idegenek tudomására jusson.
Kattintás: Ne töltsünk le automatikusan weboldalakon vagy e-mailben ajánlott tartalmakat, és ne reagáljunk rájuk. Ne kattintsunk e-mailben küldött olyan hivatkozásokra, amelyek látszólag egy közösségi oldalról érkeztek. Menjünk közvetlenül az oldalra, és onnan töltsük le az üzeneteket.
Appok: Csak megbízható forrásból származó szoftvereket telepítsünk. Az „ingyenes” alkalmazások rosszindulatú kódot tartalmazhatnak. Ellenőrizzük, hogy az appok milyen információkhoz férhetnek hozzá, mielőtt használatba vesszük őket.
Helymeghatározás: Kapcsoljuk ki a GPS-kódolást, melynek révén a digitális kamerák a fotók készítésének földrajzi koordinátáit elhelyezik a képfájlban. Ha egy ilyen képet feltöltünk az internetre, az emberek tudni fogják pontos helyzetünket.
VPN: Nyilvános Wi-Fi hotspotokon történő bejelentkezéskor használjuk a forgalmat titkosító VPN szolgáltatást.
Adatok megadása: Személyes, telefonos vagy internetes megkereséskor ne adjunk ki ismeretleneknek személyes vagy céges információkat. Ne feledjük, a szolgáltatók valós munkatársai sohasem kérdezik meg ily módon jelszavunkat.
Kényes adatok: Ne osszunk meg felhasználói azonosítókat, jelszavakat, bankkártyaszámokat, fizetési információkat és hasonlókat.
Biztonsági kérdés: Ne adjunk ki magunkról olyan információkat, amelyek alapján kitalálható a jelszó elvesztése esetén feltett biztonsági kérdésre adandó válaszunk.
A hat leghasznosabb Facebook-beállítási tipp
01 Megtisztított hírfolyam
Mindannyiunknak vannak olyan segítő szándékú ismerősei a Facebookon, akik félóránként vagy még sűrűbben fotókat tesznek közzé örökbefogadásra váró kutyusokról és cicákról. Mások profi hírszolgáltatóként funkcionálnak, valósággal elárasztanak minket az őket érdeklő témákkal. Megint mások határozott politikai nézeteiket osztják meg velünk kéretlenül. Ebben a posztáradatban aztán alig találjuk meg azokat a bejegyzéseket, amelyekre valóban kíváncsiak vagyunk, úgyhogy mese nincs, tennünk kell valamit. Ha az agyunkra mennek egyes ismerőseink üzenetei, de nem akarunk a durva, sértő megoldáshoz, barátunk törléséhez folyamodni, többféleképpen is eltüntethetjük a nem kívánt bejegyzéseket a hírfolyamból. Egy ismerős minden jövőbeli üzenetét kiszűrő megoldás, hogy a profiloldalán kattintunk a [Követed] gombon, melynek hatására a gombról lekerül a pipa, és a szöveg [Követem]-mé alakul. De mi a helyzet akkor, ha szószátyár ismerősünk egyes üzeneteit elolvasnánk, s ezért nem akarjuk őt teljesen elfojtani, csupán a fő hírfolyamot akarjuk tőle megszabadítani. Erre is van megoldás: minősítsük át ismerősből távolabbi ismerőssé, így üzenetei eltűnnek a fő hírfolyamból, de továbbra is olvashatók lesznek a [Távolabbi ismerősök] szekcióban. Ehhez ismerősünk profiloldalán vigyük az egérkurzort az [Ismerősök] gomb fölé, és a megjelenő menüben válasszuk a [Távolabbi ismerősök] lehetőséget. Mindkét megoldás szépsége, hogy ismerősünk egyáltalán nem szerez tudomást üzenetei blokkolásáról, illetve személye „leminősítéséről”.
02 A fenébe a hirdetésekkel!
Ha a Facebookon már végképp nem akarunk folyton-folyvást az életünk minden területén minket bombázó reklámokba belebotlani, telepítsük az ingyenes Adblock Plus böngészőkiegészítőt (lásd a lemezmellékleten). Ez az Internet Explorer, a Firefox, az Opera és a Chrome mellett az androidos okostelefonokon, illetve táblagépeken is elérhető. A bedolgozó telepítése után választhatunk, hogy az összes facebookos „bosszantást” blokkoltatjuk vele, vagy csak a hírfolyamban, illetve a jobb oldalsávban megjelenőket. Bosszantó dologként a reklámok mellett megtalálhatók többek között az ajánlott oldalak, játékok, csoportok, appok, események és ismerősök, valamint az értékelésre felhívások.
03 További finomhangolás
Miután hírfolyamunkat a fenti módszerekkel nagy tételben megszabadítottuk a nem kívánt bejegyzésektől és reklámoktól, még mindig becsúszhat egy-két bosszantó poszt. További finomhangolásra használhatjuk a bejegyzések jobb felső sarkában található nyílra kattintással előhívható menüt. Itt először is választhatjuk az [Ezt nem szeretném látni] opciót, amely azonnal eltünteti a szóban forgó posztot, mi több, megkérdezi tőlünk, hogy miért döntöttünk így (bosszantó/érdektelen, szerintünk nincs helye a Facebookon, vagy mert spamnek tartjuk). Ezt követően (vagy még a menüben) lehetőségünk van a posztoló követésének leállítására, illetve ha más forrásból származó bejegyzést osztott meg, ennek a forrásnak a teljes jövőbeli blokkolására. Aki pedig igazán komolyan gondolja a hírfolyam testreszabását, az jó hasznát veheti az F.B. Purity böngésző-bedolgozónak (fbpurity.com, lemezmellékleten), amelynek segítségével a legaprólékosabb módon szabályozhatjuk, hogy mi jelenjen meg a hírfolyamban, illetve a Facebook-ablakban.
04 Nincs több játékra invitálás
Sokan játszanak a Facebookon Candy Crash Sagát, Farm Heroes Sagát, Texas HoldEm pókert vagy a rengeteg többi online játék valamelyikét, és szinte mindenkinek van jó pár ilyen barátja. Ehhez újabb partnerekre van szükségük, s mivel nem tudják, hogy ismerőseik közül ki a játékőrült, boldog-boldogtalannak küldözgetik a felhívást keringőre. Ha egyáltalán nem szoktunk játszani, vagy inkább az offline játékokat részesítjük előnyben, egyszer és mindenkorra megszabadulhatunk a bosszantó invitálásoktól. Két lehetőség kínálkozik. A [Beállítások] menüben menjünk a [Tiltás] oldalra, és ha van olyan ismerősünk, aki nem akar leszállni rólunk folytonos játékszenvedélyével, az [Alkalmazásmeghívások tiltása] rész [Meghívók tiltása tőle] mezőjébe írjuk be a nevét, majd üssük le az Entert (vagy a begépelés közben a Facebook által ajánlott ismerősök közül kattintsunk a kívánt névre). A másik megoldás, hogy kattintunk a játékra buzdító értesítésre, majd a játék oldalán blokkoljuk a jövőbeli invitálásokat a jobb oldalon található tiltási lehetőséggel. Hasonlóképpen szabadulhatunk meg egy ismerősünk olyan meghívásaitól, amelyek minket egyáltalán nem érdeklő eseményekre szólnak. Ebben az esetben az [Eseménymeghívások tiltása] részben kell megadnunk ismerősünk nevét.
05 Most nem akarok beszélgetni
Amikor bejelentkezünk Facebook-fiókunkba, a böngészőablak jobb oldalán található csevegő-oldalsávon ismerőseink látják, hogy éppen online vagyunk. Ez azonnali beszélgetésre csábíthatja őket, hiszen a közösségi site alapvetően a kapcsolattartás eszköze, bár egyesek a közvetlen üzenettel való meglepetést tolakodásnak tekintik. De az is előfordulhat, hogy éppen nincs időnk chatelni, s mivel az üzenet megválaszolatlanul hagyásával nem akarjuk megsérteni barátunkat, egyszerűen elejét vehetjük a problémának, ha átmenetileg kikapcsoljuk a csevegőt. Ehhez kattintsunk a csevegő-oldalsáv alján lévő, fogaskereket ábrázoló [Beállítások] ikonra, és a megjelenő menüben válasszuk a [Chat kikapcsolása] utasítást. Ha később már fogékonyak vagyunk egy kis csevegésre, ugyanitt visszakapcsolhatjuk a funkciót (Chat bekapcsolása).
Lehetőségünk van arra is, hogy csupán azon ismerőseinknél kapcsoljuk ki a szolgáltatást, akik részéről a leginkább várható váratlan „chattámadás”, illetve akikkel nem akarunk beszélgetni. Ezt intézhetjük az illetőhöz tartozó chatablakocska [Beállítások] menüjében a [Chat kikapcsolása neki] opció bejelölésével, vagy egyszerre több ismerősre kiterjesztve a csevegő-oldalsáv [Beállítások] menüjében. Utóbbi esetben válasszuk a [További beállítások] utasítást. Itt a [Chat bekapcsolása minden ismerős számára, kivéve…] mezőben adjuk meg a szolgáltatásból kizárni kívánt ismerőseinket, vagy a [Chat bekapcsolása csak néhány ismerős számára] mezőben azokat soroljuk fel, akikkel mindig hajlandók vagyunk cseverészni. A kettő közül nyilván azt érdemes választanunk, amelyiknél kevesebb nevet kell megadnunk. Jó hír ugyanakkor, hogy a csevegésből kikapcsolt ismerőseink üzeneteit is megkapjuk, megtaláljuk őket a [Bejövő üzenetek] mappában, így később tudunk rájuk válaszolni.
06 Nehogy már a nevünkben posztoljon!
Végül egy igazán bosszantó kellemetlenség, amiről többnyire csak később szerzünk tudomást: egy alkalmazás a nevünkben posztolgat a Facebookon. Jó esetben csak reklámokat, rosszabb esetben gusztustalan sztorikat. Erre vagy mi adtunk óvatlanul engedélyt korábban, vagy egy trükkel befűztek minket. Szerencsére a [Beállítások] menüben bármikor átvehetjük az ellenőrzést a telepített appok felett, így nem járunk úgy, mint az egyik ismerősöm ismerőse, aki súlyos műtéte után pár órával barátai nagy megrökönyödésére – természetesen tudtán és magán kívül – egy obszcén történetet osztott meg. Kattintsunk az [Alkalmazás] feliraton, melynek hatására [Az általad használt alkalmazások] részben megjelennek a telepített appok. A [Szerkesztés] feliratra kattintva jeleníthetjük meg egy applikáció beállításait, és ha azt látjuk, hogy közzétehet a nevünkben bejegyzéseket, akkor elérkezett az idő a beavatkozásra. Törölhetjük csak ezt a funkciót vagy az egész appot, utóbbi esetben még arra is lehetőségünk van, hogy kiirtsuk a Facebookról az alkalmazás összes, velünk kapcsolatos tevékenységét (vagyis a nevünkben korábban közzétett posztokat), ami eltarthat pár percig.
