A hirdetőcégek működésének egyre szélesebb körben való ismertté válásával, a nagy internetes vállalatok személyes adatok kezelésével kapcsolatos rendszeres bukfenceinek köszönhetően, továbbá a nyáron kirobbant NSA-botrány után nagyon sok internetező számára válhatott világossá, hogy a korábbi nézetüktől homlokegyenest eltérően a világháló közel sem egy anonim hely.
Teljesen normális dolog, hogy mindenki jogot tart a magánéletre: egész egyszerűen nem kell az összes elképzelésünkről és tettünkről mindenkinek tudnia, még ha az nem is lenne káros vagy kínos a megítélésünk szempontjából. Alapvetőnek tartjuk, hogy bizonyos dolgok szimplán nem tartoznak másokra, éppen ezért is az átlagosnál jobban fel tudunk háborodni, ha egy anonimnak tartott közegről hirtelen kiderül, hogy a véltnél jobban sérti a magánszféránkat.
A témával kapcsolatban két érdekes, egymásnak valamiképp ellentmondó nyilatkozat is érkezett a napokban, ráadásul mindkettő a Google háza tájáról. Elsőként Eric Schmidtét emelnénk ki, a vállalat igazgatótanácsának elnöke a Bloomberg News-nak adott interjújában specifikusan az állami megfigyelés kapcsán azt mondta, hogy a probléma megoldásának kulcsa az adatkommunikáció titkosítása. Állítása szerint az erős kódolással nem lesznek képesek mit kezdeni a zavarosban halászó állami szervek, becslése alapján egy évtizeden belül szinte lehetetlenné válhat az emberek privát szférájába való ilyen típusú betörés.
Ennél érdekesebb, hogy a Google-nél „vezető internet-evangelista” (jelentsen ez bármit is) beosztásban dolgozó, mellesleg pedig az internet egyik atyjának tartott Vint Cerf szerint a magánszféra megléte tulajdonképpen egy modernkori anomália. Ez elsőre rendkívül meglepően hangzik az úriembertől, lévén az általános felszólalásai mellett számos alkalommal különféle állami bizottságok előtti meghallgatásokon is kiállt a magánszféra védelme érdekében.
Az USA Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága által szervezett „Internet of Things” workshopon előadott eszmefuttatása szerint néhány évtizeddel ezelőtt gyakorlatilag legfeljebb fogalomszinten létezett a magánszféra, ugyanis az emberek többsége tanyákon, falvakban vagy kisvárosokban élt. Az ilyen apró közösségekben – minimum látásból – mindenki ismer mindenkit, a postás tudja kitől kapnak levelet a lakosok, az unalmas életet pedig a futótűzként terjedő pletykák teszik színessé. Az apró közösségekben nincs magánélet, soha nem is volt.
Vint Cerf szerint a privát szféra valójában egy mesterséges újdonság, amelyet az iparosodás és urbanizáció, avagy a nagy közösségben való élet tett lehetővé. Az internet a kezdetekben tényleg meglehetősen anonim volt, ám ez a technika továbbfejlődésének köszönhetően újból a múlté. A magánszféra mértéke szempontjából jelentős visszalépés történt az utóbbi években, amelyet problémás lesz visszaszerezni.
A félreértések elkerülése végett a férfi kihangsúlyozta, hogy a példájában egyrészt jelentős mértékben leegyszerűsítette a komplett problémát, másrészt pedig továbbra is kiáll a magánszféra védelme érdekében. Cerfet elsősorban a közösségi hálózatokon való viselkedés aggasztja, ám szerinte idővel ki fognak fejlődni azon szociális konvenciók, amelyek szükségesek a digitális világban való tapintatos együttéléshez.
(Forrás The Verge 1 / 2 | Fotó: Elon University / Flickr)
