2005-ben az NSA egyik frissen kiképzett munkatársa, miután felvette a munkát az ügynökség központjában, hozzáférést kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szervezetei által használt SIGNIT-rendszerhez. Nem teketóriázott soká: már első munkanapján kémkedni kezdett a volt barátnője után.
Az NSA Főfelügyelői Irodájának (NSA Office of the Inspector General, OIG) csütörtökön nyilvánosságra hozott levele (PDF) szerint hősünk „hat különféle, a volt barátnője (…) által használt e-mailcímről gyűjtött adatokat.” A férfit négy nappal később, egy belső ellenőrzés során lekapcsolták; büntetésül lefokozták, 45 napos elzárásra ítélték, két hónapig csak a fizetése felét vehette fel, és többé nem kapta meg a biztonsági hozzáférést.
Az OIG fent citált jelentésében összesen tizenkét hasonló esetről számolt be. Olyan NSA-alkalmazottakról, akik szeretteik, hozzátartozóik megfigyelésére használták az ügynökség informatikai rendszereit: lehallgatták a telefonhívásaikat, elolvasták az e-mailjeiket, nyomon követték a mozgásukat és a többi.
A Wall Street Journal múlt hónapban megjelent cikke szerint az NSA elemzői a szakzsargonban „LOVEINT-nek” nevezik ezeket a visszaéléseket. A kifejezés nagyon hasonlít azokra a megfigyelési protokollokból ismert szóösszetételekre, amelyek – mint a HUMINT (human intelligence) vagy a SIGNIT (signal intelligence) – már jó ideje ismertek a közvélemény előtt.
Magától értetődő, hogy az amerikaiak jelentős részét – köztük Chuck Grassley iowai republikánus szenátort – nem tette éppen boldoggá, hogy a saját hírszerzésük munkatársai exbarátnők és exbarátok megfigyelésére használják az Egyesült Államok kémrendszereit. A szenátor levélben vonta kérdőre az OIG-t; az iroda válaszát saját weboldalára is feltette.
Dr. George Ellard főfelügyelő Grassley-nak küldött levelében azt írta, hogy „az NSA jelenleg két, egymástól független nyomozást is folytat a SIGNIT állítólagos jogosulatlan használatával kapcsolatban”, és hamarosan egy harmadikat is indíthat.
Mint ismertette, a hasonló ügyekben érintett NSA-dolgozók közül többnek zárolták a fizetését, sokuk „adminisztratív büntetést kapott”, vagy még idejekorán kilépett az ügynökségtől, így elkerülhette a felelősségre vonást.
Büntetőeljárás egyikük ellen sem indult; és ami még elgondolkodtatóbb: a legtöbb esetben az érintettek maguk jelentkeztek a feletteseiknél – a visszaélések többségére nem az NSA belső vizsgálatai derítettek fényt.