Az év végén megjelenő új Itanium processzor két magja szinte elképzelhetetenül sok, 1.72 milliárd tranzisztort tartalmaz, ennek ellenére a hőtermelése lényegesen kisebb, mint a korábbi generációs lapkáké. Ezt egyfelől a fejlett gyártási eljárás, másfelől a "Demand Based Switching", valamint a "Foxton" energiatakarékos technológiák bevezetése teszi lehetővé. Míg a régebbi Itanium chipek fogyasztása 130 Watt körül alakult, a Montecito esetében ez megáll 100 Wattnál.
Az energiatakarékos működést lehetővé tevő egyik technológiát a Xeon sorozatban már bevezette az Intel, némileg módosított változatát pedig a Pentiumokból ismerhetjük. A SpeedStep, vagy a szerverchipek esetén Demand Based Switching megoldás a futtatott alkalmazások teljesítmény-igényétől függően csökkentheti a processzor feszültségét és órajelét annak érdekében, hogy az "üres" időszakokban az ne fusson feleslegesen magas órajelen. Ezáltal felhasznált és hővé alakított energia takarítható meg.
A Montecitóban igazi újdonságot a Foxton technológia bevezetése jelenti. A Foxton egy teljesen hardveres megoldás, amelyhez sem alkalmazás-, sem operációs rendszer szintű támogatás nem szükséges. A Foxton működési alapelve leegyszerűsítve a követkető: a Montecito lapka tartalmaz egy fogyasztásmérőt, amely másodpercenként több ezerszer megvizsgálja a processzor energiafelvételét. Amennyiben a fogyasztás nem éri el a maximális 100 Wattot, abban az esetben a Foxton némileg megemeli a processzor feszültségét és órajelét. Az emelkedés mértéke legfeljebb 10 százalék lehet.
A lapka órajeléről az Intel nem árult el részleteket, azonban valószínű, hogy a leggyorsabb változat 1.6-2 GHz közötti sebességen ketyeg majd. A chip lábkompatibilis elődeivel, vagyis a meglevő szerverek minden bonyodalom nélkül bővíthetők a legújabb Itanium lapkával. Az Intel ígérete szerint a Montecito az év végén jelenik meg, elterjedése azonban csak 2006-ra várható.
Újabb részletek az Itanium 2 processzoráról
Hirdetés
Hirdetés