Teret nyer az e-ügyintézés

November 24-25-én Manchesterben e-kormányzati miniszteri konferenciát rendeznek, ahol egyúttal a 2005. évi európai e-Kormányzati Díjat átadják majd.

Az államigazgatási ügyintézésben a 15 régi tagállamban 90 százalékos szinten már biztosított az online tájékoztatás, és átlagosan 40 százalékos szintet ért el az interaktív képesség. Általában négy lehetséges szinten mérik az elektronikus ügyintézés kifinomultságát. Az alapfok, amikor az internet csak információközvetítésre szolgál. Ennél fejlettebb, amikor megjelenik az interaktív szint, és a rendszer leveleket is befogad. A teljes interaktivitás magában foglalja a letöltött formanyomtatványok visszaküldését és feldolgozását is. A legfejlettebb - úgynevezett teljes tranzakciós - szintnél az ügyfél lényegében soha nem találkozik fizikailag a "hivatallal": pusztán elindít egy ügyintézést - legyen az adóbevallás vagy anyakönyvi kivonat esete -, és a folyamat magától intéződik, például a kért dokumentum kipostázásáig.

Az e-kormányzás programja "fiatal hajtása" az EU fejlesztési törekvésenek, viszont egyúttal az egyik központi eleme a liszszaboni folyamatnak. Szakértők szerint radikálisan csökkenti az ügyintézésre fordított munkaórák számát, emellett tömeges méretekben terjeszti az internethasználat kultúráját. Felmérések mutatják, hogy az adóbevallásnál a régi tagállamokban az elektronikus ügyintézésnek köszönhetően tavaly EU-szinten mintegy hétmillió munkaórát sikerült megtakarítani, és ha ez a forma válna általánossá, pusztán az adóbevallási procedúra egyszerűsítése uniós összesítésben évente százmillió munkaóra kiváltását eredményezhetné.

Az Európai Bizottság 2001-ben tette közzé a húsz leggyakoribb ügyintézés elektronizálásáról szóló programját. Mindez felölel 12, állampolgárok számára elérhető hivatali ügyintézést - így jövedelemadó-bevallást, tb-ügyek, személyi iratok, gépkocsi-nyilvántartási ügyek intézését - és további nyolc, a vállalati kör számára beazonosított adminisztratív folyamatot. Azóta elsősorban a szükséges feltételek megteremtése volt a központi törekvés, miközben mind nagyobb energiát fordítanak a hasznosulás felfuttatására. Jelenleg Svédország és Ausztria áll az élen, ahol mintegy 65 százalékos volt a rendelkezésre álló online szolgáltatások igénybevétele.

Az új tagállamok közül egy közelmúltban készült jelentés Észtországot sorolta az élre, miközben két komoly vonatkozásban is a díjazottak közé kerültek magyar fejlesztések is. Így a legutóbbi e-Kormányzati Díjak odaítélésekor második díjas lett a magyar online ügyintézéshez megteremtett Ügyfélkapu és Kormányzati Ügyfél-tájékoztatási Központ, míg az elektronikus kormányzati gerinchálózat jelen állapotában a világ vizsgált ezer hálózata közül a legígéretesebbnek bizonyult.

A magyar kormányzati program egyébként összesen 27 olyan területet azonosított be, ahol általánossá akarja tenni az online ügyintézést. Ebből az adóigazgatásban az online szolgáltatási szint már most is mintegy 90 százalékosnak nevezhető, az igazgatásrendészetben közel kétharmados, és felfutóban van a felsőoktatásban is. Az idei célkitűzés általánossá tenné a második és a harmadik online szolgáltatási szint elérését, illetve mind tömegesebb hasznosulását.

Ahol magyar vonatkozásban komolyabb elmaradások vannak, az a vállalati szféra online kiszolgálása. Itt sem mindenütt, mert a "legnagyobb tízezer adózó" cég programja jól halad. Ám egyelőre inkább a tömeges ügyintézési terheket megoldó állampolgári fejlesztés áll az előtérben, és nem a kisebb ügyfélkörben hasznosuló vállalati szolgáltatás. Egy tavaszi európai bizottsági jelentés szerint a tíz új tagállam "mintegy két évvel" van elmaradva a tizenötöktől, ám a dokumentum azt is hangsúlyozza, hogy éppen az elődök nyomdokain haladva a felzárkózás nem szükségszerűen igényel majd ténylegesen is két évet.

[BankWeb]