A Kazaanál tartott házkutatás érdekességei

Nem csak a hanglemezipar képviselői örültek a pénteken a Sharman Networks székházában tartott házkutatásnak, hanem egy rivális P2P szoftverfejlesztő cég is.

„Azt hiszem, választ kapunk számos kérdésre azzal kapcsolatban, hogy miként ellenőrzi a Kazaa saját hálózatát, és milyen információkat tárol felhasználóiról”, mondja Michael Weiss, a rivális Morpheus P2P szoftvert készítő StreamCast vezérigazgatója. Weiss ugyanis arra számít, hogy a házkutatás eredménye megerősíti régi gyanújukat, hogy a Kazaa valójában egy centralizált fájlcserélő hálózat, amelynek felhasználóit a Sharman ellenőrzi. Ha így van, akkor a Sharman nem számíthat arra a sikerre, amire a rivális StreamCast és a Grokster, amelyek első fokon nyertek a hanglemezgyártókkal szemben, mondván decentralizált rendszerekként nem tehetők felelőssé felhasználóik törvénysértő tevékenységéért. A Sharman is ugyanerre alapozza védekezését.

A StreamCast és a Sharman közti ellenségeskedés a Kazaa első korszakáig megy vissza, amikor a StreamCast és a Grokster is licencelte a FastTrack P2P technológiát az akkor még önálló Kazaa cégtől. Abban az időben a Morpheust egy adott időpontban több mint egymillióan használták.

Aztán 2002 januárjában a az ausztrál Sharman megvásárolta a holland Kazaa cég technológiai vagyonát, és néhány hétre rá a Morpheus felhasználóknak azt kellett konstatálniuk, hogy nem kapnak hozzáférést a FastTrack hálózathoz, miután a hálózati protokoll változását nem terjesztették ki a StreamCast felhasználóira - a Sharman szerint azért, mert a StreamCast nem fizette ki a licencdíjat a Kazaa cégnek, tehát nekik semmi közük nincs ahhoz, hogy ki lett rekesztve a hálózatból 28 millió Morpheus felhasználó. A StreamCast viszont máig is állítja, hogy ezt a Sharman csak úgy tudta megtenni, hogy központi szervereivel ellenőrzi a felhasználók millióinak tevékenységét.