A számsorokból összeálló IP-címek az internetre csatlakozott eszközöket hivatottak azonosítani, felismerhetőbb formában webcímként, URL-ként vannak jelen hétköznapjainkban. Ha egy PC, mobiltelefon, vagy bármilyen eszköz csatlakozik az internethez, egyedi IP-címet kap azonosítóként.
Jelenleg a négyes verziójú internet protokoll (IPv4) osztja szét ezeket a címeket, 32 bites címzéssel. Így valamivel több, mint négy milliárd IP-cím áll az internetes társadalom rendelkezésére. Ezekből jelen pillanatban 232 millió szabad; azonban a jelenlegi hozzárendelések mellett ez 340 nap alatt elfogyik.
A szakértők elsősorban az okostelefonokat és a mobilinternetet hibáztatják. A problémára a megoldás költséges lehet, ezt gondolja John Lindsay is, az ausztrál Internode szolgáltató szakértője: "Amikor az IPv4 protokollt 30 éve kifejlesztették, úgy tűnt, elegendő címet biztosít majd, hiszen akkoriban a személyi számítógép nem igazán létezett."
A megoldás egyébként az, hogy IPv4-ről IPv6-ra váltanak, amely már 128 bites címzést használva jóval több címet képes biztosítani. Ez azonban nem biztos, hogy zökkenőmentes folyamat lehet, Lindsay például az átállást ahhoz hasonlította, amikor egy mozgó autón próbálunk gumit cserélni.
Az IPv6-tal való kompatibilitás miatt a szoftvereket frissíteni kell, egyes esetekben a hardvereket is. Ez néhány internetszolgáltatónak kellemetlen fordulat lehet, és egyes szakértők úgy vélik; a szolgáltatók kényszeríthetik a felhasználókat arra, hogy közös IP-címeken osztozzanak, ha nem tudják a prémium elérést megfizetni.
Ez persze katasztrófát jelentene a felhő-alapú szolgáltatások, a VoIP-telefonálás és sok más egyéb területén is. Az IPv6-os átállás felgyorsítását egyébként Vint Cerf, a Google szakembere már júniusban javasolta a szolgáltatóknak.
