Ahhoz, hogy a legújabb játékokat ki tudjuk próbálni, feltétlen szükségünk lesz egy videokártyára, ráadásul nem is akár milyenre. A különböző kártyák teljesítményével már többször is foglalkoztunk, most egy kicsit alacsonyabb szintről közelítjük meg a témát, egészen onnan, hogy befér-e egyáltalán egy kártya a gépházba.
Néhány gép rendelkezik integrált videokártyával, amelyek vagy az alaplapon, vagy a CPU-ba építve kerülnek a gépbe. Ezek teljesítménye általában nem elegendő szinte semmire, ezért a legtöbb gépben egy teljesen különálló, dedikált kártyára is szükség van. A csatlakozókat könnyű megkülönböztetni, hiszen a különálló portok a dedikált kártyához, míg a többi csatlakozóval (USB, Ethernet, Audio) egy helyen található kimenetek az integrált kártyához tartoznak.
A PCI Express rejtelmei
A legtöbb alaplapon több bővítőhelyet is találunk, ezek nagy része PCI Express csatlakozó, a videokártyát azonban értelemszerűen nem tudjuk akármelyikbe bedugni. Ehhez a 16 sávos csatlakozókra lesz szükségünk, amelyekből immár három generáció is fellelhető, ezek azonban visszafelé kompatibilisek egymással így egy PCE Express 3.0-s kártyát is bedughatunk egy 2.0-s csatlakozóba.
Amennyiben csak egy videokártyánk van (ez az általános), akkor azt a fölső csatlkaozóba illik dugni, de ha SLI vagy Crossfire alapú gépet építünk, akkor a többire is szükség lehet. A beruházás előtt feltétlen érdemes megvizsgálni, hogy az alaplap melyik technológiát támogatja.
Befér-e a gépházba
A combosabb videokártyákon általában a hűtésre is nagy figyelmet fordítanak a mérnökök, ami meg is látszik a kártya méretein, a hatalmas bordák és ventillátorok ugyan jó néhány centivel megdobják a kártya méreteit. Ezek általában a kártya alján helyezkednek el, így ezt a részt érdemes szabadon hagyni.
Fontos lehet még a kártyák hossza, az erősebb VGA-k ugyanis akár a 30 cm-t is elérhetik, így érdemes lemérni a gépház hosszát, hiszen ha be sem fér a kártya, akkor igencsak meg vagyunk lőve. Egyes házaknál játszhatunk egy kicsit az elől található tároló kiszerelésével így biztosan befér majd az általunk választott VGA. Emellett fontos megemlíteni, hogy egyes kártyák hálózati csatlakozója nem a kártya oldalán, hanem annak végén található, ebben az esetben extra 3-4 centivel érdemes számolni.
Ha áram van, minden van
Ha sikerült beapplikálnunk a videokártyát a megfelelő alaplapi csatlakozóba, és a gépház méreteit illetően sem ütközünk akadályokba, akkor már csak az áramforrás csatlakoztatása van hátra, mielőtt indulásra készen állunk. A tápegységen egész biztosan található PCI-E tápcsatlakozó, de amennyiben jelenleg nincs dedikált VGA-nk, esetleg moduláris tápot használunk, előfordulhat, hogy ezeket nem a helyükön találjuk.
Ezek a csatlakozók általában feketék, összesen 6 tűből állnak, amelyek 3x2-es eloszlásban találhatóak. Amennyiben a tápunkon nincs ilyen, vagy többre van szükségünk (egyes VGA-k 2 ilyen csatlakozót várnak), akkor egy átalakítóval a 4-tűs molex csatlakozóinkat is PCI-E táppá varázsolhatjuk. Fontos, hogy amennyiben két ilyen átalakítós megoldást alkalmazunk, akkor azokat ne ugyan arra, hanem különböző szálakra kössük.
Eztán már csak arra kell figyelnünk, hogy a táp elegendő erőforrást biztosítson a videokártya számára. A neten több kalkulátor is elérhető, de ha nem akarunk túlságosan számolgatni, akkor egy erősebb konfighoz választott 600W-os táppal már nem nagyon lőhetünk mellé. Amennyiben több VGA-t, esetleg más extra alkatrészeket is használnánk, akkor a kártya specifikációinál mindenképp érdemes megnézni annak energiafelvételét.
