Számozása alapján abszolút evolúciós, amolyan „ej, ráérünk arra még” váltásnak tűnhet az USB 3.0-USB 3.1 átmenet, pedig ha kicsit mélyebben belenézünk a leírásokba, rögtön látható, hogy csak a számozásban apró az ugrás, minden más tekintetben óriási az előrelépés. És nem tyúkléptékkel.
Méretek, szűk keresztmetszetek
Az USB 2.0 szabvány még jó néhány évig itt lesz velünk – elég, ha csak a mobil eszközök 99%-át nézzük – mind USB 2.0-t használnak. Ennek a szabványnak a sávszélessége elég harmatos, mindössze 480 Mbit/s, amely egyre szűkebb keresztmetszet, ráadásul áramerősségben is elég limitált a szabvány. Az USB 3.0 sokkal jobb, 10x nagyobb sávszélességet kínál elméletben, az áramerősség is nagyobb lehet, de ehhez több kábel, több érintkező is kell, így a csatlakozóknak is meg kellett változniuk. A hagyományos A-típusú USB-nél ez nem gond, adott a kompatibilitás a régebbi szabványokkal, azonban a mobiloknál leggyakrabban használt micro USB igen széles és amorf lett az USB 3.0-nál.
Az USB 3.1-gyel a fejlesztők visszahozzák a micro USB 2.0 egyik legfőbb erényét, a kis méretet. Ezen azonban túl is lépnek és ha már ugyan visszafelé nem kompatibilis a kétféle, 2.0-s és 3.1-es csatlakozó, legalább a C típusú USB 3.1 csatlakozásnak mindegyik végét azonosan alakították ki. Ez azt jelenti, hogy az USB 3.1 C kábel mindkét végén egyforma csatlakozó van, hiszen a mobilon és a PC-n is ugyanolyan portot találunk. Mindez nem hangzik világmegváltóan nagy dolognak, de kényelmes és ez igen fontos. Emellett olyan érdekességek is felbukkannak a C típusú kábeleknél és a szabványnál, mint a kábel irányának felismerése (melyik végét melyik eszközbe dugtuk), illetve egy chipet is integrálhatnak a gyártók a kábelbe, melyet a PC és a mobil eszköz is képes kiolvasni.
Természetesen az USB 3.1-gyel a régebbi USB-k visszafelé-kompatibilitása is megmarad, így USB 3.1-es eszközt régebbi vezérlővel is használhatunk és az újabb vezérlők is kezelik a régebbi eszközöket. További jó hír, hogy kábelből sem feltétlenül kell újat beszerezni: a régebbi, USB 3.0-s kábelek megfelelnek az új szabványhoz is.
Duplázósdi
A sávszélesség sem maradhatott meg 5 Gb/s-on, amikor az Intel Thunderbolt már jó ideje 10 Gb/s-ra képes. Utóbbi szabvány ugyan a mai napig nem terjedt el túlságosan, azért az USB-nél is meglépték a sávszélesség-duplázást, így elméletben már 10 Gb/s-ra képes mindegyik USB 3.1-es adatkapcsolat. Ez már bőségesen elegendő bármilyen külső SSD számára, sőt, akár egy SSD RAID 0 tömbhöz is, hiszen a valós adatátviteli sebesség is átlépheti az 1 GBájt/s sebességet. Mindezek fényében már nem is olyan túlzó, hogy SuperSpeed+-nak nevezték el a szabványt.
Áramerősség
A C típusú csatlakozó miniatűr ugyan, a kábel sem vastag, mégis 24 ér fut benne, amelyből 4 érpár a tápellátást szolgálja. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy az eddigi 900 mA helyett akár 3 Ampert is szolgáltasson az aktív eszköz vagy töltő C típusú kábelen, 5 Volt mellett. Amennyiben erre előre felkészítették az eszközt, az USB 3.1 protokoll már nem tiltja a magasabb feszültségek melletti magasabb áramerősséget is, így 20 Volt mellett 5 A-es áramerősséggel 100 Watt leadására képesek a legújabb USB 3.1-es eszközök.
Alternatív felhasználás
Az USB 3.1 kialakításánál az extra igényekre is figyeltek, ezért néhány ért a kábelben speciális felhasználásra hagytak meg. Jelenleg implementálva a DisplayPort 1.3 és az MHL 3.0 van a szabványba, de lehetséges olyan technológiák támogatása is, mint például a PCI Express vagy az Ethernet.
Most vagy mikor?
Már csak az a kérdés, mikor kell és mikor érdemes váltani. Ha USB 3.1-es perifériánk, mondjuk tárolónk van, most váltsunk, de erre kicsi az esély. Sokkal inkább elképzelhető, hogy előbb az alaplapunkon, notebookunkban (Apple) lesz USB 3.1-es csatlakozó. A mobilokban sem fog egyik napról a másikra feltűnni a C típusú csatlakozó, de talán már idén egyre több ilyen készülék jelenik meg. Ha új alaplapot vásárolunk a közép- felsőkategóriában, érdemes ezt is ellenőrizni, de ettől függővé tenni a vásárlást még nem érdemes. Erre még 1-2 évet biztosan várni kell.
