A Sossaman és a Yonah a Pentium M mikroarchitektúrájára épülnek, azonban már 2 magot tartalmaznak és 65 nanométeres csíkszélességgel készülnek.
A chipek emellett archiktetúrális fejlesztéseket is tartalmaznak. A legfontosabbak között van a virtualizációs technológia, amely több operációs rendszer egymástól teljesen független futását teszi lehetővé. Említésre méltó a pufferúlcsordulást kiaknázó ellenséges kódok elleni védelem, az SSE3 támogatása, és a javított lebegőpontos egység.
A processzorokat a korábbinál fejlettebb energiatakarékos funkciókkal vértezi fel az Intel vagy, amely képes lesz többek között az egyik magot kikapcsolni, ha nincs rá szükség, valamint a másodszintű gyorsítótár nem használt blokkjait áramtalanítani, még lejjebb szorítva a fogyasztást.
A Sossaman és a Yonah azonban még nem kezeli a 64 bites utasításkészlet-kiterjesztéseket, ez a noteszgépekbe szánt Yonah esetében nem jelent akkora hátrányt, de a vékony rack- és blade szerverek számára tervezett Sossaman esetében nagy előnyt adhat a rivális AMD kezébe. A kétmagos Sossaman 2 GHz körüli kezdő órajelével az AMD EE és HE jelölésű Opteron chipjeivel szemben indulhat harcba.
Sossaman: az új Intel szerverprocesszor
Hirdetés
Hirdetés