Sony: óriási létszámleépítés

A cél természetesen itt is a költségtakarékosság.

A japán vállalat az elbocsátások és bezárások mellett megszüntet vagy minimálisra zsugorít tizenöt olyan tevékenységi területet is, melyek a könyvelés szerint veszteséget termeltek a túlzott költségek miatt. Stringer márciusi kinevezése már akkor szenzációszámba ment, hiszen ő a vállalat hosszú történetében az első gajdzsin, azaz nem japán legfelsőbb vezető. Jelenlegi döntése a vállalat dolgozóinak hat százalékát érinti, megoszlás szerint Japánban négy, míg a világ többi területein hatezer fő kapja kézhez a munkakönyvét.

Ugyan nem hozták nyilvánosságra, pontosan milyen részlegeket érint a leépítés, elemzők szerint azonban a leginkább veszteséges elektronikai üzletág karcsúsodik leginkább. Az persze nyilvánvaló volt, hogy valamilyen szintű leépítés előbb vagy utóbb bekövetkezik, hiszen az annak idején tervezett közel húszmilliárd forintos nyereség helyett szinte ugyanekkora veszteséget prognosztizálnak a 2006. márciusában véget érő idei pénzügyi évre.

Az elemzők viszont nehezményezik, hogy a költségek megszorítása mellett Stringer semmilyen jövőképet nem vázolt még fel azzal kapcsolatban, hogy az új stuktúrával tovább küzdő vállalat hogyan szeretné visszahódítani a tőlük egyre inkább elpártoló vásárlóközönséget. Az LG, a Samsung, vagy legutóbb az iPod sikerét meglovagoló Apple csúnyán maga mögé utasította a hajdan patinás Sonyt, így valami igen markáns lépés, jól eltalált és szigorúan végigvitt stratégia kellene ahhoz, hogy megállítható legyen a hanyatlás. Szakértők a megoldást többek között a még mindig jól csengő Walkman név felújításában látják az egyik lehetséges menekülési útvonalat, mely segítségével a Sony erősen befolyásolhatná a jelenlegi mobil és mp3 piacot. A jártékgyártó és filmes érdekeltséggel rendelkező nagyvállalat másik lehetséges felfelé vezető létráját a különböző részlegek összehangolása, a közös termékvonalak kifejlesztése jelentheti.