Ugyan még a nagy felbontású televízió is távol van attól, hogy azt mondhassuk, elterjedt, de ez nem állítja meg a szorgalmas japán mérnököket. Az NHK (Nippon Hoso Kyokai) Tudományos és Technikai Kutató Laboratórium munkatársai múlt héten bemutattak egy új technológiát, mely a HDTV örökébe léphet - majd.
A Super Hi-Vision (SHV) képe 7680×4320 képpontból áll, mely így mindkét irányban négyszerese a HDTV képpontszámának, illetve - ha így érzékletesebb - 16 HDTV adás képe helyezhető el rajta.
A technológiát már egy éve bemutatták, de azóta az intézet kifejlesztett egy teljes felbontású CCD érzékelőt is tévékamerák számára, mely képes levenni egyben a teljes SHV képet. Eddig ugyanis a prototípus kamerák csak az SHV rendszer felbontásának felével bírtak. Így a három alapszínhez külön érzékelőket használtak, plusz egy extra, zöld komponensre hangolt érzékelővel hatékonyan megduplázták a részletességet, hogy a kép megfeleljen az SHV dimenzióinak.
A pénteki bemutatón már az új érzékelővel dolgoztak, mely egymagában képes a teljes kép digitalizálására teljes SHV felbontásban. A kamera új prototípusát három méterre állították fel a díszlet kompozícióól, mely egy újságot is magában foglalt. A képet megjelenítő monitoron gond nélkül el lehetett olvasni a címlapsztorit - ez azért a mai HD és HDV kamerákkal így nem lenne lehetséges.
Az új kísérleti szenzor egyelőre monokróm, a végleges rendszerekben valószínűleg három érzékelő lesz majd, minden színkomponensnek egy-egy. Természetesen a nagy felbontású kép elkészítése csak az egyik probléma, mellyel az új tévérendszer tervezésekor számolni kel. A tömörítetlen SHV jel 24 gigabit sávszélességet igényel, ami menedzselhetetlen, tömörítésre van szükség. Ugyanakkor az ilyen masszív video jelfolyam tömörítése sem jelent éppen apró kihívást... Az NHK és a Fujitsu együtt dolgoznak a megoldáson, egy részmegoldásra már eljutottak. 16 kódoló egység munkájának összekapcsolásával sikerült az SHV képet 1/200-ad arányban tömöríteni, a mai HD kamerák újabbjaiban alkalmazott MPEG-4 AVC/H.264 tömörítéssel. Az eredmény - 128 mbps video sávszélesség igény - még mindig hatszorosa az eddigi HDTV-nek, ám már talán belefér Japán jövőbeni technikai lehetőségeibe.
Mellesleg a kísérleti tömörítőrendszer ember magasságú és a fogadó oldalon is egy hasonló méretű szerkentyűt kíván. Ennek lapkányira zsugorított változatát kell elkészíteni, hogy a televíziós készülékek megépíthetők legyenek.
Nem tudni, mikorra készülnek el a fejlesztésekkel, de az NHK már eddig is gyorsnak bizonyult ezen a téren. A kilencvenes évek közepén indult HDTV kifejlesztését ugyanebben a laboratóriumban kezdték meg. Az NHK dicsekedhet az első űrbe küldött HDTV kamerával (Space Shuttle 1998) és az első Antarktiszról sugárzott élő, nagy felbontású adással.