Hosszú múltra tekint vissza a játékkonzolok és a gaming PC-k, pontosabban az ezeket kedvelő felhasználók két táborának csatározása. Ez persze többnyire szópárbaj formájában zajlik, és egyértelmű győztest nem is lehet hirdetni, hiszen rengeteg tényező nehezíti a direkt összehasonlítást, arról nem is beszélve, hogy minden felhasználónak, játékosnak mások az igényei. Ugyanakkor megjelentek az új generációs játékkonzolok, a Sony és a Microsoft is erősebb hardverrel hergeli a népet, ezt pedig a PC-sek sem hagyják szó nélkül.
Cikkünkben a konzolok hardveres képességeinek megfelelően összeállítottunk egy nagyon erős gaming PC-t és egy másikat is, amely árszintben passzol a PS5 és Xbox Series X konzolokhoz. A két konfiguráción kívül végül egy harmadikat is összeraktunk, mégpedig a használt termékek piacán beszerezhető komponensekből, hogy megtudjuk, mennyit lehet nyerni azzal, ha valaki másodkézből származó (de lehetőleg még garanciális) hardverelemekből építi meg játék-PC-jét.
Lehetetlen küldetés
A platformok elkötelezett hívei közt zajló vallásháborúban gyakran TFLOPS-okkal dobálóznak a felek, ami teljesen értelmetlen. Ez az érték a másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveletek számát mutatja, azonban egységes mérése nem lehetséges, ráadásul nem tükrözi egy komplett rendszer összteljesítményét. Az összehasonlítás másik, igen nehéz pontja, hogy nincs két egyforma PC, ráadásul egy számítógép univerzális, korlátlan szabadságot nyújt, és rengetegféle feladatot elvégezhetsz vele. Ezzel szemben a játékkonzolok teljes élethosszuk alatt fix hardvernek számítanak, és architektúrájuk, valamint operációs rendszerük egyetlen feladatra van optimalizálva: játékra.
Az új generációs konzolok ígéretét, vagyis a 4K-s felbontás melletti stabil 60 fps sebességet csak egy felső kategóriás számítógép képes megugrani.
Magyarán ahhoz, hogy 4K-s felbontásban is száguldjon minden játék PC-n, legalább 200 ezer forintos videokártyára van szükség, márpedig ez éppen annyi vagy akár több is, mint maga a konzol ára. Pedig a konzolok már régóta PC-s alapokon nyugszanak, ám ezeket a speciális chipeket a Sony és a Microsoft nem annyiért szerzi be, mint mi a boltban, nem kötik őket hardveres szabványok és a bővíthetőség sem. Éppen ezért egyszerűen lehetetlen 2020 végén 200 ezer forintból a PlayStation 5 vagy az Xbox Series X játékkonzolok által kínált látványvilágot és játék alatti teljesítményt nyújtó gamer-PC-t összeállítani. Lehet viszont olyan PC-t építeni, amelyen nagyon jól futnak a játékok, és később könnyedén, olcsón fejleszthető.
A PC-építés költségeinek kalkulálásakor két fontos tényezővel nem számoltunk: a perifériákkal és a kijelzővel. Előbbiekből egy kontrollert automatikusan kapsz mindegyik játékkonzolhoz, míg PC-hez külön kell billentyűzetet, egeret és gamepadet vásárolnod. Utóbbiból ma már bármelyik játékkonzolos modellt választhatod, a PC jól kezeli ezeket.
Sarkalatos pontja a játékélménynek a kijelző is. Ezt konzolhoz és gaming PC-hez egyaránt be kell szerezned: előbbihez általában tévét, utóbbihoz monitort érdemes választani, de persze számítógépet is kapcsolhatsz tévére és konzolt monitorra. A monitorok nagy előnye, hogy választhatsz 120/144/240 vagy akár 360 Hz-es, adaptív frissítésű modellt, sokkal kisebb az input lag és a válaszidő, továbbá a HDR-ről sem kell lemondanod. A tévék előnye a jelentősen nagyobb képátló, illetve már köztük sem megy ritkaságszámba a játéküzemmód, sem pedig az alacsony bemeneti késleltetés, a gyors vezérlésnek köszönhetően.
Egyetlen VGA nem elég
Sokszor hallhattad már, hogy a videokártya teszi a számítógépet gaming PC-vé. Az állításban annyi az igazság, hogy valóban minél erősebb VGA-kártyára lesz szükséged a szép látvány és a jó sebesség érdekében, ez azonban még csak az egyik fontos komponens. Ha például több generációval ezelőtti, öt-hat éves PC-t használsz, de hirtelen kedvet kapsz a játékhoz, és úgy gondolod, egy GeForce RTX 3070-es kártyával pár perc szerelést követően máris 4K-ra képes erőgéped lesz, ki kell hogy ábrándítsunk. Hiába modern a videokártya, ha a géped többi komponense nem képes kiszolgálni elegendő adattal. Az elavult processzor, a kevés RAM és a lassú háttértár megfojtja a grafikus chipet, és még az sem elképzelhetetlen, hogy tápegységed nem bírja majd a megnövekedett terhet.
Régebbi gép felújításakor nem csupán másik videokártyát kell beszerezned, kénytelen leszel alaplapot, processzort, memóriát, SSD-t és tápegységet is cserélni. Ez pedig lényegében már egy komplett, új gépnek felel meg.
A hardveres szabványoknak köszönhetően egy új PC-t megépíteni ma már nem olyan nehéz feladat. Minden komponensnek, perifériának, csatlakozónak megvan a maga helye, szinte nem is lehet elrontani az összeszerelést. Persze vannak olyan trükkök és rejtett buktatók, amelyeket kevés felhasználó ismer, de ezek nélkül is össze lehet állítani működő PC-t. Ha pedig vállalkozol saját géped megépítésére, megtapasztalhatod, milyen felemelő élmény is az, amikor először nyomod meg a ki-be kapcsoló gombot, a számítógép pedig azonnal, rendeltetésszerűen elindul.
A PC védelmében
Mégis miért vesződnek sokan azzal, hogy gaming PC-t használnak, amikor drágább, mint egy játékkonzol? Ennek számos oka lehet, de talán a legerősebb érv, hogy a számítógépet munkára, tanulásra, információszerzésre is tudod használni. Szintén komoly fegyvertény, hogy a megfelelően megépített PC-t könnyedén és viszonylag olcsón nagyon sokáig tudod bővíteni, erősíteni, hogy mindig megfeleljen elvárásaidnak. A jelentősen olcsóbb játékok, a többféle szoftveráruház, az ingyenes multiplayer opció, a nagyobb képkockaismétlési szám, a pontosabb célzás, a játékmodok és a generációk nélküli határtalan kompatibilitás (régi játékaid is futnak a legújabb gépeden) pedig még vonzóbbá teszik gaming platformként.
A cikk folytatódik, lapozz a következő oldalra!
