A jó gép átlátszó: bekapcsolod, megy, kikapcsolod, nem fogyaszt. Amikor megy, minden fut, nincsen hibaüzenet, nem kell a folyamatos működés érdekében mindennap varázsolni, a ház oldalát lebontva, a csavarhúzóval kotorászni, egyszerűen csak minél előbb elvégezni a dolgunkat, vagy játszani, kikapcsolódni stb. A sebesség sem mindegy, egy olyan gépet használni, ami folyton a homokórát forgatja, nem túl nagy élvezet. Ha a rosszabbik végét fogtad meg a PC-használatnak, a géped fagy, sok vele a gond, folyton izgulni kell, mikor érkezik rendszerhiba, nézd meg ezeket a részeket, hátha nálad éppen ezzel van gond.
Pasztagond
Adott a processzorunk, beszereltük az alaplapba, ráhelyeztük a hűtőt, de mindez évekkel ezelőtt történt. Mostanában azt kell azonban megszoknunk, hogy a hűtés állandóan hangos, zajos, a ventilátor magas fordulatszámon jár, pedig nem tengelykopott és a szellőzéssel sincsen gond. Ilyenkor indítsunk egy RealTemp programot, vagy olyan segédalkalmazást, ami figyeli a processzor hőmérsékletét. Ha már alapjáraton 50-60 Celsius fok környékén jár a CPU hőmérséklete, máris tudhatjuk, hogy itt bizony gond van. A processzor hősapkája és a processzorhűtő között ugyanis nem tökéletes a kapcsolat: az apró, sokszor szabad szemmel nem látható hibák, hullámok közé levegő szorul és a levegő rossz hővezető.
Éppen ezért van szükség a hővezető pasztára, amely nem nagy kiadás, sőt, sok hűtőhöz mellékelnek is egy több kenésre alkalmas adagot. Ez az ezüst vagy fehér krém gondoskodik arról, hogy kitöltse a hézagokat, így a hőleadás is jelentősen javul, a processzorhűtő hatékonyabban dolgozik. Az eredmény csendesebb hűtés, alacsonyabb hőfok, de a pasztázásnál nagyon kell figyelni, hogy egyenletesen és ne túl vastag rétegben vigyük fel, illetve arra is, hogy ne fülpiszkálóval vagy egyéb, szöszös kendővel, hanem műanyag spaklival vagy ha nincs más, fogpiszkálóval.
Ventilátorok egymással szemben
Tipikus szerelési hiba, amikor a lelkes PC-építő azt gondolja, hogy neki lesz a legjobb gépe, ha egyszerűen telepakolja ventilátorokkal. Pedig ez könnyen az ellenkezőjét válthatja ki, mert nagyon nem mindegy, hogy az adott ventilátor milyen levegőt és merre fúj a házon belül. Az optimális hűtéshez nem sok ventilátor szükséges, hanem jól megtervezett légáramlás, amit a ventilátorokkal segítünk.
Általában ez azt jelenti, hogy alulról, előröl szívja be a PC a friss, hűvös levegőt, ezt nyomja át az adattárolókon, ez jut el a videokártyához és a processzorhoz, amiről a hőt egy ventilátor nyomja hátrafelé, illetve hátul még egy ventilátor szívja ki a házból. A vízhűtésnél persze ez változik, de ne feledjük, hogy vízhűtés esetén a VRM áramkör hűtéséről, légáramlásáról gondoskodnunk kell.
Windows-javító programok egymás közt
Ha a hardver nem mutat problémát, a Windows mégis furcsán viselkedik, például lefagy vagy a programok omlanak össze rendszeresen, a szoftverben érdemes a problémát keresni. Jó ötlet például egy grafikus kezelőfelületű Linuxszal tesztelni a gépet, hogy itt is jelentkezik-e a megbízhatatlan működés. A Windowsnál a driverek és frissítések ellenőrzése után gyanakodhatunk, hogy néhány, korábban feltelepített "jóakaró" program bolondult meg.
Tipikusan a Windows tuningoló, registry javító és gyorsító stb. alkalmazásokra gyanakodhatunk - ezek leginkább több gondot okoznak, mint jót. Ha mégis ilyen tuning szoftvert használnánk, figyeljünk rá, hogy visszaállíthatók legyenek a változtatások és lehetőleg ne memóriarezidens működést válasszunk.
