Példátlan léptékű technológiai fejlődésen ment keresztül a PC-ipar, Moore törvénye évtizedeken át tartotta magát és valóban 18 havonta megduplázták összetettségüket az integrált áramköri lapkák, tehát a processzorok is. Ezzel párhuzamosan hatalmas teljesítménynövekedés és ár-erózió is fellépett, így a PC a kilencvenes évek elejére már a legtöbb családban megtalálható, általános használati tárgy lett Magyarországon is. Ebben az időben multimédiás, illetve grafikai téren utolérte az otthoni felhasználásra tervezett gépeket, például a Commodore Amigát. Ettől fogva az oktatás, szórakoztatás és tanulás terén is mind jobban használható lett, sőt a fejlődő játékszoftveripar főpillérévé vált.
Augusztus 12-én ünnepelte az IBM a PC 30. születésnapját. Mark Dean szerint azonban – aki az eredeti IBM számítógép egyik tervezője és ma az IBM egyik technológiai vezetője – ennek a kornak hamarosan vége szakad. Dean az IBM blogján írta le, mennyire büszke arra, hogy egy olyan találmány felépítésében vehetett részt, amely végső soron megváltoztatta a mindennapi életünket, munkánkat és még a szórakozással töltött időt is. Ugyanakkor szerinte az IBM-mintájú személyi számítógépek korszaka a végéhez közeledik! „Továbbra is gyakran használt eszköz marad a PC, de már nem áll a számítástechnika élvonalában. Hamarosan ezért az elektroncső, az írógép, a bakelitlemez, a katódsugárcső és a villanyégő sorsára jut majd” – vélte.
Igen, Mr. Dean ma főként táblagépen dolgozik – ennek típusát persze nem közölte az olvasóival, de valószínűleg nem pusztán üzleti okokból, hanem mert magát az eszközt sem tartja végérvényesen fontosnak. Ma legtöbben a táblagépeket, okostelefonokat helyeznék a központba a PC helyett, ám Dean inkább az eszközök között (virtuálisan) fennálló közösségi teret jelölné meg mint a számítástechnika központi elemét, ahol az emberek és ötletek egymással találkozhatnak, és a fejlesztés virágozhat.
A PC-nél emberközelibb okostelefonok, táblagépek terjedése, a mobil szélessáv térnyerése, a könnyen használható számításifelhő-rendszerek indulása arra utal, hogy a jövőben kevesebb szükség lesz PC-kre és több specializált, de egymással együttműködő eszközt használunk majd. A Windows 8 egységesített architektúrája, érintőképernyős, felhőalkalmazásokkal tűzdelt felülete, az IBM PC-üzletág 2005-ös átadása a Lenovónak és az, hogy a HP saját számítógép-divíziójának leválasztását fontolgatja, arra utal, hogy komoly változások előtt állunk.
Az ős-PC: Don Estrige csapatának kezéből került a polcokra 1981-ben az IBM PC őspéldánya, az IBM 5150, amely Intel 8088-as processzort, 16 KB memóriát és 160 KB kapacitású floppyt tartalmazott. A 8 bites processzor 4,77 megahertzen ketyegett és 1565 dollárba került (ez 7564 mai dollárt ért).
Az ős-OS: ugyanebben az évben megjelent az IBM PC DOS, amelyet az IBM PC-hez mellékelnek, majd hamarosan, alig egy évre rá az MS DOS is, amely sokáig volt a PC-klónok operációs rendszere.
Magyar mikrogép: 1982 augusztusában megszületett az első magyar tervezésű és gyártású mikroszámítógép. Az MO8X ugyan nem PC-alapokra épült, de készítőit az IBM PC ihlette.
Hordozható, de nem könnyű: 1982 novemberében került forgalomba az első hordozható, IBM-kompatibilis PC. A Compaq Portable mintegy 14 kg-ot nyomott a beépített monokróm képernyővel együtt. Lelke az Intel 8088 4,77 MHz-es változata volt 128 KB RAM-mal és 320 kilobájtos floppyval. Mai áron 6985 USD-t kellett fizetni érte.
Az év "embere": 1983-ban a TIME egy konkrét személy helyett a számítógépet nevezte meg az év emberének, azaz jelen esetben az év eszközének
Word lemezmellékleten: 1983-ban a Microsoft bejelentette a Wordöt és a Windowst is. Utóbbit még 1985-ig nem forgalmazza. A Wordöt 450 000 példányban mellékelték a PC Magazine-hoz novemberben demonstrációs céllal.
IBM PC XT: a '83-as év újdonsága a 10 megabájtos MFM-rendszerű Seagate merevlemezt is tartalmazó IBM XT volt. Az Intel 8088 processzorhoz 128 KB memória társult az alapmodellben, megjelentek a 8 bites ISA-bővítősínek is. A merevlemez az adatkezelést alaposan felturbózta.
Macintosh debütálás: az 1984-as Super Bowl döntőjének a szünetében az Apple bemutatta az azóta legendássá vált Macintosh reklámját. Két nappal később megjelent a Motorola 68000 processzorral, 128k belső memóriával és floppy-lemezmeghajtóval felszerelt gép 2495 dollárért.
Windows-előd: inkább az MS DOS Shellre emlékeztetett, mint a mai Windowsra, de 1985-ben megjelent a Windows 1.0. Ha nem is teljesen párhuzamosan, de több programot futtathattunk az ablakos, grafikus felületen. Az alkalmazásokat (például Calculator, Cardfile, Notepad, Paint) a Vágólap kötötte össze.
A pingvin mindenkié: 1991-ben Linus Torvalds elkészíti az ingyenes Linux operációs rendszer első magját, amely azóta is számos Linux-változatban él tovább.
PC World magyarul: 1992 óta jelenik meg havi rendszerességgel a PC World Magyarországon is, globális és hazai termékmegjelenésekkel, tesztekkel. Már akkor volt benne Mac rovat, amely szeptemberi számunktól, modern formában ismét olvasható.
A mobilitás alapjai: a Thinkpad 700-as sorozattal az IBM 1992-ben lefektette a hordozható üzleti gépek alapjait. Intel Pentium processzor és EDO RAM adta az akkoriban élenjáró teljesítményű alapokat.
Az utolsó 16 bites Windows: a 16 bites Windows 3.1 1992-ben már méretezhető vektoros fontokat (TTF), egységes driverrendszert és 386-os számítógépeken 32 bites lemezelérést is kínált. A rendszer virtuális memóriát is használt és későbbi alváltozatai már csak i386-os processzorokon futottak.
A böngészők hajnala: 1993 novemberében az NCSA kiadja a Mosaic webböngésző első verzióját. Egy évvel később két stanfordi diák - David Filo és Jerry Yang - megalapítja a Yahoo-t.
Előre 32 biten: A 32 bites Windows 95-ben debütált 1995-ben a PCI Plug&Play, a hosszú fájlnév és a valódi többszálú ütemezés.
Újabb gigászok születnek: 1995 szeptemberében elindul az Amazon.com és az eBay.com
Palm fordulat: A Palm 1996 januárjában útjára indítja az első két Palm OS alapú eszközét, a Pilot 1000-et és a Palm 5000-et.
Elindul a Google: Sergey Brin és Larry Page megalapítja a Google-t
1 gigahertz: 2000-ben megjelent az első 1 gigahertzes processzor, az AMD Athlon.
Lexikon a neten: 2001 januárjában elindul a Wikipédia projekt.
Ezredforduló XP-vel: 2001 végén debütált a Windows XP, amely visszatekintve egyértelműen a Microsoft legsikeresebb operációs rendszere. Sikerét még inkább kiemelte a 2006-os Vista bukása.
Itt a 64 bit: 2003-ban jött az Athlon 64 – először az AMD mutatott be üzleti és otthoni felhasználásra szánt 64 bites x86-os processzort.
Arcoskönyv egy kollégiumi szobából: Mark Zuckerberg elindítja a Facebookot, amely mára a mérések alapján a világ második leglátogatottabb weboldala
Videó evolúció: 2005 februárjában a YouTube-on közzé teszik az első videót
Okosodó telefonok: 2007 júniusában az Apple bemutatja az iPhone-t
Netbook-őrület: 2007-ben jelent meg az Eee PC, az Asus Eee PC 701. A kisméretű gépek alapjául Intel Celeron-M és Intel Atom processzorok szolgáltak.
A legsikeresebb Windows: 2009-ben még mindig kaphattunk Windows XP-alapú PC-ket, de már debütál a Windows 7, amely azóta is igen sikeres operációs rendszer.
Újabb Apple siker: 2010 elején Steve Jobs cége újra megreformálja az informatikát. Megjelenik az iPad 1.
A legújabb Intel CPU-család: 2011-ben megjelent az Intel Sandy Bridge architektúrája; az erre épülő processzorok további teljesítménytöbbletet biztosítanak és fokozottan energiatakarékosak. Új utasítások érhetők el, a CPU pedig hardveres gyorsítással kódolja az AES-titkosítást.
A PC már nem üzlet: 2011 augusztusában 30 éves lett a PC. Ugyanebben a hónapban a HP bejelentette, hogy keresi a módját, hogy leválassza személyi számítógép- (PSG) üzletágát.
