A tettet egy bizonyos Chester Carlson követte el, aki tudósként és védjegyjogászként tevékenykedett, szabadidejében pedig eltökélten kereste a dokumentumok egyszerű sokszorosításának módját. Azóta kissé megszaporodtak a kópiák: az Infotrends független szakmai kutatócsoport szerint idén világszerte 3,08 trillió másolat, illetve nyomtatvány készült az úriember találmányának jóvoltából, így igazi információs forradalmat tulajdoníthatunk felfedezésének.
Carlson az elektrosztatikus töltésekkel és fotovezető anyagokkal végzett kísérleteket, amelyek elektromos tulajdonságai fény hatására megváltoznak. Ezt az eljárást xerográfiának nevezte el, mely a görög xerox (száraz) és graphein (írás) szavakból tevődik össze. Az 1950-es évek végén egy Haloid névre hallgató New York-i vállalat befektetésének hála, végül kereskedelmi forgalomba kerülhetett az első, igazi fénymásoló. A cég később Xerox Corporation néven vált ismertté.
Mára a fénymásolás és a nyomtatás elengedhetetlenné vált, mind az üzleti életben, mind a mindennapokban, gondoljunk csak a különböző szerződésekre, vagy az iskolai fénymásolatokra, mely a diákok tömegeinek takarít meg jelentős pénzösszegeket napról-napra.
