Az ultra HD, vagyis 4K rengeteg pixelt jelent: a 3840×2160-as felbontás hatalmas, és éppen ez a nagy előnye: minden sokkal élesebb, tisztább, szebb, cserébe viszont minden más szabványnak, chipnek és adatbusznak jelentősen erősödnie kell, hogy ennyi adatot megfelelő sebességgel elő tudjon állítani. Míg a PC-gyártók már több gamer 4K monitort is bemutattak, sőt, a gamer notebookoknál is terjed a 4K-s kijelző, még nem egyértelmű, hogy ez jó döntés vagy elhamarkodott újítás-e.
Általános feladatra szuper
Szerencsére a PC-s technológiákat nem érte teljesen felkészületlenül ez a sok-sok pixel: már jó ideje megkezdődött a felső kategóriában a WQHD térnyerése és a full HD-hez is kellően erőssé váltak a középkategóriás PC-k. A 4K négyszeres teljesítményt követel meg a grafikus chiptől és nagyobb terhelést a CPU-tól, valamint az akkumulátortól is, viszont általános használatra már egy olcsóbb gép is kellően erős a 4K-hoz. A 4K videók lejátszása nem okoz gondot, a hardveres támogatás is adott, sőt, a PC-s technológiák már a HDR felé kacsintgatnak.
Miután a sok pixel munkánál, szerkesztésnél, videózásnál is sok előnnyel jár, már nem korai beugrani a 4K-s világba, de notebooknál ez még nem ilyen egyértelmű. A Windows 10 skálázása nem rossz, de a programok közül még nem mind kezeli jól ezt a felbontást, 15 colon pedig túlságosan nagyra kell venni a Windows kezelőfelületének elemeit ahhoz, hogy lássunk is valamit.
A 4K felbontás 27-28 colnál éri meg igazán, esetleg afelett, ahol már kisebb skálázással vagy akár anélkül is látható minden grafikus elem. Ennél a képátlóméretnél ennyi pixel már hasznos extra asztalfelületet kínál, miközben a képminőség kifogástalan.
Az ilyen felhasználáshoz nem is feltétlenül szükséges méregdrága 4K monitor. Az AOC, a Samsung és a Philips is kínálnak 100-130 ezer forint között ultra HD monitort 28 colos méretben. Ezek már mind 60 Hz-es frissítéssel rendelkeznek, de TN-panelesek. Ez hátrány lehet, de szemből, egy személynek még ideális. Az LG 135 ezer forintért kínál 27 colos IPS-paneles 4K monitort, ami igen jó ajánlat. A 27UD58-B kicsit lassabb, túl sok extrát se várjunk, de a képminőség igen jó még a kisebb, 250 cd/m2-es fényerő ellenére is.
Gamerek, még várjatok!
A legkomolyabb terhelés, amit otthoni PC kaphat, az a játék, éppen ezért itt a legnehezebb 4K-ra váltani. A gyártók állítása szerint erre már tavaly is jó lehetőség volt, de mi ezt úgy pontosítanánk, hogy megfizethető módja a 4K gamingnek nem igazán akadt. Persze páréves, kisebb hardverigényű játékok már egy 60-80 ezer forintos VGA-val is szépen hasítanak maximális részletesség mellett 4K-ban, de a komoly AAA címek még könnyedén megakasztanak ennél erősebb gépet is.
Jelenleg még mindig ott tartunk, hogy hiába kaptuk meg a Polaris-alapú, megfizethető AMD Radeon RX-famíliát és hiába nyitott 100 ezer forint alatt a kiváló GTX 1060, a 4K-t még csak nagyon óvatosan lehet elkezdeni. Az első lépés, hogy mindenképpen sok-sok VRAM-ra lesz szükségünk, ráadásul GeForce GTX 1060 alá nem is érdemes adni. A 140-150 ezer forintnál induló GeForce GTX 1070 az első olyan kártya, ami mellé már mi is bepróbálnánk egy 4K-monitort, ezzel már a 30 fps-t komolyabb címeknél is el tudnánk érni. Akinek a 30 fps kevés, bizony még kb. 80-100 ezer forintot hozzá kell, hogy tegyen a VGA árához, hogy a GTX 1080-at tudja gépébe szerelni, de ehhez még hozzá kell venni a kiegyensúlyozott, ezért szintén erős és drága többi komponenst, ahogy a gyors és jó képminőséget biztosító 4K gamer monitor is jelentősen többe kerül, mint mondjuk egy G-Synces WQHD modell. Ha tehát a full HD-t kinőttük és 27 col fölé mennénk játék PC-nkkel, érdemesebb egy WQHD G-Sync monitort választani GTX 1070-nel - bár ez az összeállítás is drága, a 4K+GTX 1080 többszázezres felárral járna. A WQHD G-Sync monitornál jó választás az Acer Predator XB271HUA, vagy az Asus RoG Swift PG278Q, melyek azonos áron, 220 ezer forintért szerezhetők be.
