Tegye fel a kezét, aki képes lenne elképzelni az életét az internet nélkül. Az általa nyújtott előnyök taglalásával lexikont lehetne megtölteni, éppen ezért is vált mára az életünk egyik meghatározó részévé, sokan konkrétan közműként tekintenek rá. Az előnyök mellett természetesen bőven akadnak hátrányok is, részben technikai, részben pedig szociális jellegűek. Az internet mérgezheti az életünket, amennyiben nem vagyunk képesek a helyén kezelni az általa átadott információkat, a megteremtett stresszhelyzeteket.
Mennyiség és minőség
Elsőként kezdjük az elérhető információk mennyiségével és minőségével. Mérjük fel, hogy a számítógép előtt ülve egyáltalán mennyi információt szeretnénk befogadni. Ne essünk abba a csapdába, hogy a technikai lehetőségeinkhez szabjuk a feldolgozandó információ mennyiségét, ugyanis ettől csak le fogunk fáradni szellemileg. Hiába olvasunk többet, egy idő után a több információból csak nagyon keveset leszünk képesek megérteni, számon tartani. Az emberi agyat nem arra találták ki, hogy naponta 20 ezer szóra való friss információt rendszerezzen.
A napi információszükségletünk beszerzéséhez használhatunk hírolvasó alkalmazást vagy szolgáltatást, így az összes kedvenc információforrásunk új cikkeit egy felületen böngészhetjük. Ezzel brutális mennyiségű időt spórolhatunk meg naponta, hiszen nem kell a webhelyekre egyenként ellátogatni, majd azokon össze-vissza görgetni. Csak figyeljünk oda a mértékre, a hírolvasóban folyamatosan gyűlő cikkek is folyamatos stresszforrást jelenthetnek; az olvasatlan anyagoknak már a puszta tudata ott motoszkálhat egész nap a fejünkben. Nem kell az összes cikket átböngészni, ne féljünk pár kattintással olvasottnak jelölni a régebbi anyagokat vagy komplett hírforrásokat. Csak nyugalom, nagy valószínűséggel nem maradunk le semmi fontosról.
Olvasási listák
Előfordul, hogy a felfedezésükkor nem tudjuk azonnal elolvasni vagy megnézni az érdekes anyagokat. Ilyenkor jön ezek könyvjelzőzése, „olvasd el később” listákra tétele. Nagyon hasznos, azonban pár nap alatt szép csendben óriási mennyiségű információt raktározhatunk el. Csak olyan cikkeket tegyünk el későbbre, amelyeket a megtalálásukkor azonnal szeretnénk elolvasni, különben nagyon gyorsan stresszforrássá fog válni a gyorsan terebélyesedő listánk. A „nagyjából érdekes” cikkeket ne raktározzuk el későbbi fogyasztásra. Ha a tartalmuk később valóban fontos és releváns lesz számunkra, akkor egy Google-kereséssel pillanatok alatt megtalálhatjuk majd ezeket az írásokat.
Nem kell azonnal válaszolni mindenre
Az internet egyik legnagyobb előnyét a rajta keresztül folyó kommunikáció gyorsasága adja. Ez a gyorsaság érdekes módon közvetlen nyomást gyakorol az emberek jókora részére, hogy minél gyorsabban válaszoljanak az üzenetekre. Ez abszolút teljesen hamis benyomás: nem kell azonnal válaszolnunk az e-mailekre és chates üzenetekre. Akkor kell rájuk válaszolnunk, amikor erre nyugodtan lehetőségünk nyílik, vagy amikor feltétlenül muszáj. Ne várjuk el másoktól sem, hogy azonnal reagáljanak az üzeneteinkre. Talán nem érnek rá, talán pihennek, nem körülöttünk forog a világ.
Végszóként pedig a legjobb tanács: ha pihennénk, akkor kapcsoljunk ki mindent, ami képes lehet megzavarni azt. A figyelmünket exkluzívan fordítsuk a kikapcsolódás tárgyára: olvasás, videózás, szocializálódás és egyéb elfoglaltságok közben az eszközeinknek nem szabad csörömpölniük a bejövő üzenetek miatt. Ha valaki nagyon akar tőlünk valamit, akkor emelje fel szépen a mobilját és telefonáljon, az e-mailjei és chates üzenetei a pihenésünk ideje alatt teljesen érdektelenek.
Ti próbáltátok már tudatosan kezelni az internet okozta stresszt?
(Nyitókép: Craig Sunter)
