A „The Million Book Project" programot 2002-ben kezdeményezték, az alapítók között ott van a Carnegie Mellon University az Egyesült Államokból, a kínai Zhejiang University, Indiából az Indian Institute of Science - és természetesen Egyiptomból az Alexandriai Könyvtár. A mai napig 1,5 millió kötetet digitalizáltak, és ezek online meg is tekinthetőek.
Platón Párbeszédeitől Mark Twain és Edgar Allan Poe művein át a kvantumfizikával foglalkozó tudományos művekig terjed a már most is hatalmas Universal Digital Library archívum - és a munkának a projekt résztvevői szerint még koránt sincs vége. Kulturális szempontból nem túl lényeges, de kis nemzetünk számára szívet melengető lehet, hogy a Magyar-német külkereskedelmi szótár is helyet kapott a gyűjteményben - a címe legalábbis ott szerepel a fellelhető kötetek között.
A Digitális Nagykönyvtár köteteinek kétharmada kínai, a maradék egyharmad pedig főleg angol nyelvű. Összesen húsz nyelv képviselteti magát egyelőre a UDL-ben, de ez a szám természetesen folyamatosan emelkedni fog.
Raj Reddy, a Carnegie Mellon University oktatója, a Million Book Project egyik alapítója a sajtóbejelentésen elmondta: jelenleg a digitalizált könyveknek mintegy 10 százaléka található meg online, de a hosszú távú cél mindenképpen az, hogy az összes könyv, újság, vagy éppen festmény mindenki számára ingyenesen elérhető legyen.
„Ez a projekt közelebb visz minket az Egyetemes Könyvtár eszményéhez: elérhetővé tenni a valaha megjelent összes írásos munkát bárki számára, bármikor, bármilyen nyelven. A tudásmegosztás gazdasági korlátai lassan leomlanak." - ismertette a projekt jövőképét Reddy.
Az emberiség összegyűlt tudáskincse persze hatalmas piacot is jelent. A Microsoft, a Google és az Internet Archive is azon dolgoznak, hogy hasonló archívumot állítsanak össze beszkennelt könyvekből, valamint a Free Online Library is jócskán előrehaladott állapotban van már- így valószínűleg több hasonló bejelentést is hallhatunk majd a nem túl távoli jövőben, ezek már nem fognak hatalmas meglepetést okozni.
Ennél érdekesebb kérdés, hogy hogyan fog alakulni a szerzői jogok kérdése. A Google például már több pert kapott a nyakába könyvszkennelési projektjének 2005-ös indulása óta. A kiadók amúgy is elég hisztérikus állapotban vannak az utóbbi években. Érzik ugyan, hogy a szerzői jogok mai formájukban nem védhetők tovább, de kézzel-lábbal tiltakoznak, és ahol tudnak, keresztbe tesznek az új paradigma terjedésének.
Bár valószínűleg még messze van, hogy az írók is megtehessék azt, amit a Radiohead - a vásárlóra bízni, hogy mennyit fizet -, előbb utóbb a könyvkiadásnak is meg kell változni. Igen konzervatív iparág, nem lesz nekik könnyű - de amelyik kiadó nem adaptálódik az új világhoz, a menthetetlenül elpusztul majd.
