A monitorok képfrissítése igen széles skálán mozog: az alapot jelentő 60 Hz mellett egyre gyakoribbak a 120-180 Hz-es kijelzők, a rekordot pedig, 540 Hz-cel jelenleg az ASUS ROG Swift Pro PG248QP tartja. A kijelzők árában ugyanakkor igen tetemes az eltérés a képfrissítési frekvencia tekintetében - szintén az ASUS-nál maradva, 180 Hz-es képfrissítéssel egy 27 colos ROG monitor akár már 85 ezer forintért vihető, a 360 Hz-es változatért viszont 300-350 ezer, az 540 Hz-es változatért pedig 420 ezer forint körüli összeget kell leszurkolni.
Adja magát a kérdés, hogy a használatot és a felhasználói élményt (főleg a játékélményt) hogyan befolyásolja a monitorok képfrissítési frekvenciája. A rövid válasz az, hogy a magasabb képfrissítés jobb mozgásmegjelenítést és alacsonyabb input lagot eredményez, de a kimerítő válasz azért ennél jóval árnyaltabb. Mutatjuk a részleteket.
Mi az a képfrissítési frekvencia?
Ez az adat azt adja meg, hogy a monitor tartalma egyetlen másodperc alatt hányszor frissül: egy 60 Hz-es monitor esetében hatvanszor, egy 540 Hz-es monitor esetében ötszáznegyvenszer. (Tegyük hozzá, hogy ez maximális érték, hiszen alacsonyabb képfrissítést is be lehet állítani, ha szeretnél.) A képfrissítési ráta a mozgásmegjelenítés miatt fontos; hiszen maga a monitor csak állóképet tud megjeleníteni, de ha ezeket kellőképp gyorsan teszi egymás után, akkor azt az agyunk már nem képek sorozataként, hanem "filmként" értelmezi. Ezt tovább gondolva egy lépéssel, minél gyorsabb a képváltás üteme, annál "simábbnak" tűnik a mozgás. Agyunk egyébként 15-17 Hz esetén már folyamatosnak látja a mozgást, de minél kevesebb idő telik el a képváltások között, annál szebbnek, annál kecsesebbnek látjuk a tárgyak elmozdulását.
A több jobb. Vagy nem
Fentiekből teljesen logikusnak tűnik azt a következtetést levonni, hogy a nagyobb képfrissítés szükségszerűen jobb teljesítményt és képminőséget jelent, ez azonban nem feltétlenül igaz. 60, 75 és 100 Hz-es képfrissítési frekvenciák között egyértelműen van különbség, ami akár Windowsban az ablakok mozgatásakor vagy weboldalak görgetésekor is érzékelhető, de hogy az ennél magasabb értéknek van-e gyakorlati haszna, az elsősorban attól függ, hogy mire használod a monitort. Megvizsgálva a lehetséges felhasználási területeket, adja magát, hogy az egyik terület, ahol ennek lehet létjogosultsága, az a játékok világa - itt ugyanis számít, hogy a kijelző mennyire reszponzív. Ha a csillagok együttállása pont megfelelő, akkor tíz milliszekundumokban mérhető előnyre tehetsz szert azokkal a játékostársakkal szemben, akik lassú monitort használnak. Ez pedig könnyen feléd billentheti a mérleg nyelvét az élet-halál harcok során.
A játékélményt részben a mozgások folyamatossága, részben pedig az határozza meg, hogy a monitor mennyire reszponzív. Ezt a két tényezőt vizsgáljuk meg külön-külön!
A mozgás folyamatossága
A mozgások folyamatosságáról már esett némi szó, azonban azt is tudni kell, hogy a képfrissítési frekvencia és az fps két különböző dolog - előbbi azt adja meg, hogy a monitor milyen gyorsan tudja frissíteni tartalmát, utóbbi pedig azt, hogy a játékban milyen gyakran készül el egy újabb képkocka. Nyilván az optimális az, ha a két érték pontosan azonos; 60 Hz-es monitorral nem használható ki egy olyan GPU teljesítménye, amely képes akár 200 képkockát is kiszámolni másodpercenként, de ugyanez igaz fordítva is. Azaz felesleges a 240 Hz-es monitor, ha a GPU csak 50-60 fps-re képes. Viszont van itt még valami: a vertikális tearing hatás, ami akkor jelentkezik, ha a tartalom a képfrissítési folyamat közben változik. Ilyenkor ugyanis a kép felső része és alsó része eltérő képkockát tartalmaz, a vízszintes határvonal pedig egyértelműen látható: innen az elnevezés is, hiszen a tearing szakadást jelent!
A képfrissítési frekvencia és az fps szinkronba hozható a V-Sync bekapcsolásával vagy valamilyen VRR megoldás aktiválásával. Előbbi esetben a GPU a monitor statikus képfrissítési frekvenciájához igazítja teljesítményét; a fenti példánál maradva hiába tudna 120 képkockát is kiszámolni, csak 60-at számol ki. Sajnos ez nagyobb input lagot (lásd lent) eredményez. VRR esetén a helyzet fordított, a monitor igazítja a képfrissítési frekvenciáját a folyamatosan változó fps-hez. Ez is növeli az input lag mértékét, de csak kisebb mértékben.
Reszponzivitás
Ezt a jellemzőt három tényező befolyásolja: a válaszidő, az input lag és az utánhúzás. A válaszidő azt mutatja meg, hogy mennyi idő alatt tudja a monitor frissíteni a képet; azaz mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy az összes pixelt "újrarajzolja".
Az input lag magyarul késleltetési idő. A monitor a beérkező jel alapján rajzolja újra a pixeleket, azonban a jelfeldolgozáshoz is szükség van némi időre. Az input lag tehát azt adja meg, hogy mennyi idő telik el a képkocka beérkezése és annak tényleges megjelenítése között. Az input lag elméleti minimumát a képfrissítési frekvencia határozza meg (1000 / képfrissítési frekvencia) - ezzel együtt a magas képfrissítési frekvencia nem garancia az alacsony input lagra.
Az utánhúzást sokan elmosódásnak is nevezik, valójában azonban a kép nem mosódik el, csak agyunk érzékeli annak, ahogyan szemünk követi a (megjósolható módon) mozgó objektumokat. Mégpedig azért, mert a szemünk már tovább halad, amikor a monitor még egészen a következő képfrissítésig "tartja" a képet. Az utánhúzás mértéke ebből adódóan a magasabb képfrissítési frekvencia esetén alacsonyabb.
Játékra teremtve
Fentieket összegezve játékoknál előnyös lehet a magas képfrissítési frekvencia, feltéve hogy akciójátékról van szó, és persze feltétel az is, hogy a GPU tudja tartani a lépést a kijelzővel. A stratégiai játékok vagy szimulátorok esetében viszont a különbség elenyésző vagy akár még csak észre sem vehető.
Filmek
A másik terület, ahol a 60 Hz-nél magasabb képfrissítési frekvencia előnyös lehet, az a filmek világa. Itt azonban csak egyetlen konkrét magasabb érték az, ami jobb élményt nyújt. A filmek esetében ugyanis az okozhat problémát, hogy a gépen lejátszható mozik többsége 24 vagy 25 fps képsebességgel bír, ezek a filmek 60 Hz-es monitoron nem lesznek tökéletesen folyamatosak. Ha sokat nézel filmet, akkor válassz olyan monitort, amely 120 Hz-es képfrissítésre képes - legkisebb közös többszörösként a 24, 25, 30, 60 és 120 fps-es tartalmakhoz is ideális ez a frissítés.
Fogyasztás
Mindemellett érdemes azt is figyelembe venni, hogy a képfrissítési frekvencia a monitor fogyasztását is befolyásolja, 120 Hz-en az energiafogyasztás akár 30-40 százalékkal is magasabb lehet, mint 60 Hz-en, ha sokat játszol, ez akár 2-3 ezer forinttal is megnövelheti a havi villanyszámlát.
