A tudósok ritkán találnak olyan emberi maradványokat, amelyek jó állapotban konzerválódtak. Ezért is számít kisebb archeológiai csodának az a négyezer éves emberi agy, amelyet Törökország nyugati részén ástak ki a régészek.
Az agyat több elszenesedett csontvázzal és fatárggyal együtt még 2010-ben találták meg egy ősi sír feltárásakor. Török archeológusok évekig vizsgálták a leleteket, kutatásuk eredményeit a múlt hónapban hozták nyilvánosságra.
A New Scientist beszámolója szerint a tudósok a környező talaj elemzése során arra jutottak, hogy az ásatás helyén egykor egy bronzkori település állhatott, amelyet az ott élőkkel együtt földrengés temetett maga alá. A romokat nem sokkal később tűzvész pusztíthatta el – tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy az egyik áldozat agya szinte teljes épségben megmaradt.
A kutatók szerint a heves tűz következtében az áldozatok agya tulajdonképpen megfőtt a koponyájukban. Az agyvíz elpárolgott, az oxigén mennyisége drasztikusan csökkent, ami megakadályozta az agyszövet lebomlását.
A maradványok konzerválásában a talaj kémiai összetétele is fontos szerepet játszott. A földben nagy mennyiségű káliumot, magnéziumot és alumíniumot mutattak ki, amelyek az agy zsírsavaival keveredve nagy mennyiségű „hullaviaszt” hoztak létre, amely hozzájárult az szürkeállomány formájának megőrzéséhez.
„Figyelemre méltó, hogy egy ilyen idős [maradvány] ennyire épen maradt” – nyilatkozta a New Scientsitnek Frank Rühli, a Zürichi Egyetem kutatója. Rühli szerint a lelet vizsgálata nagyban hozzájárulhat az olyan kórokkal kapcsolatos kutatásokhoz, mint a tumorok, a vérzékenység vagy éppen a degeneratív betegségek.
