Szeptember közepén jelentette be az amerikai űrhajózási hivatal, hogy a Boeinget és a SpaceX-et bízza meg az első űrtaxik megépítésével. Az amerikai asztronautákat az űrsiklóprogram 2011-es megszüntetése óta az orosz Szojuz hajói szállítják az ISS Nemzetközi Űrállomásra – koponyánként 70 millió dollárért. A kereskedelmi társaságok bevonása lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok végre véget vessen a kényszerű – és az ukrán válság miatt egyre kínosabbá váló – szimbiózisnak, és a Moszkva melletti Csillagváros helyett a floridai Cape Canaveralról küldje fel asztronautáit a Föld körüli pályán keringő ISS-re.
Pár év múlva repülniük kell
A NASA 4,2 milliárd dollárral támogatja a Boeinget és 2,6 milliárddal a SpaceX-et. A cél az, hogy űrhajóik legkésőbb 2017-re mindenben megfeleljenek a rendkívül szigorú biztonsági és teljesítménybeli követelményeknek, és képesek legyenek az űrhajósok, illetve nagy mennyiségű teher biztonságos oda-vissza szállítására a Föld és az űrállomás között.
Az űrtaxiknak egy rendkívül összetett engedélyeztetési folyamat, és számos tesztrepülés során kell bizonyítaniuk, hogy biztonsággal el tudják látni feladatukat. Ha átmennek a vizsgán, első körben kettő-hat éles bevetés vár rájuk, amelyek során alkalmanként négy-négy asztronautát kell majd elrepíteniük az ISS-re. Kathy Lueders, a NASA kereskedelmi űrprogramjának vezetője hangsúlyozta: mivel a projektnek köszönhetően jelentősen megnő majd az állomáson szolgálatot teljesítők száma, az ott folyó tudományos munka is hatékonyabb lehet.
Űrkapszulák és hajtóművek
Mindkét cég modern „űrkapszulákat” fejleszt: a Boeing a CST-100-zal, a SpaceX pedig a Dragon V2-vel nyerte el a NASA támogatását. A Nagy Kereskedelmi Űrversenyben a Sierra Nevada is indult, ők a Dream Chaser siklóval pályáztak, és végül azért estek ki, mert túl sok pénzbe került volna űrrepülőgépük megépítése. Az amerikai űrügynökség ennek ellenére továbbra is együttműködik velük – ahogy más vállalatokkal is, köztük a Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója által alapított Blue Originnel.
Az ULA régóta le szeretné cserélni az Atlas 5 rakéták hajtóműveit
A kereskedelmi program keretében a NASA több tízmillió dollárt fektetett a civil tulajdonban lévő cégek űrjárműveinek fejlesztésébe. A befektetések gyümölcsözőnek bizonyultak: a Boeing, a Lockheed Martin és a Blue Origin vezetői nemrég bejelentették, hogy közös erőfeszítéssel olyan rakétahajtóműveket raknak, amelyek kiválthatják az orosz fejlesztésű rendszereket. A Boeing és a Lockheed vezette vegyesvállalat, a United Launch Alliance (ULA) régóta szeretné lecserélni az amerikai katonai kémműholdak pályára állítására használt Atlas 5 rakéták hajtóműveit; attól tartanak, hogy az ukrajnai konfliktus miatt az oroszok bármelyik pillanatban leállíthatják az RD-180-as „rakétamotorok” exportját. A kiszivárgott hírek szerint az amerikai meghajtórendszer kifejlesztését a Pentagon különleges alapjából finanszírozzák. A cégek – érthető módon – meglehetősen szűkszavúan nyilatkoztak az üzletről; a Reuters mindenesetre úgy tudja, hogy a támogatás jelentős részét a Boeing fölözheti le.
A SpaceX sikerei
- 2002 júniusa: Elon Musk, a PayPal és a Tesla Motors alapítója megalapítja a Space Exploration Technologiest (SpaceX).
- 2005 januárja: A vállalat 10 százalékos részesedést szerez a műholdak építésével és üzemeltetésével foglalkozó Surrey Satellite Technology LTD-ben.
- 2008 szeptembere: Falcon 1: az első magántőkéből finanszírozott folyékony-üzemanyagú rakéta, amely eléri a világűrt.
- 2009 júliusa: Az első magáncég, amelynek sikerül saját folyékony üzemanyagú rakétájával pályára állítania egy kereskedelmi műholdat.
- 2010 májusa: Saját fejlesztésű űrhajó, a Dragon Föld körüli pályára állítása és sikeres visszahozása.
- 2012 májusa: Az első magán-űrtársaság, amely űrhajót küld az ISS-hez.
- 2014 júniusa: Elon Musk bemutatja Washingtonban a cég második generációs űrhajóját, a Dragon V2-t
- 2014 szeptembere: A NASA a Boeinggel együtt megbízza a SpaceX-et az űrtaxik kifejlesztésével.
