Közismert, hogy a műanyagok remekül szigetelnek, ezért kevesen gondolnák, hogy áramkörökbe is beépíthetjük őket. Pedig beépíthetjük: a tudósoknak sikerült úgy módosítaniuk egyes polimerek összetételét, hogy vezetőként vagy félvezetőként működjenek. A műanyagoknak számos előnyük van a szilíciummal szemben. Jóval erősebb, rugalmasabb áramköröket építhetünk belőlük, mint a hagyományos szilícium ostyákból, és gyártásuk is egyszerűbb, olcsóbb. Nem véletlen, hogy számos szakember szerint rövid időn belül forradalmasíthatják az IT-ipart.
Mert ez műanyag
A kémia fejlődése lehetővé tette, hogy tisztán műanyagból készítsünk áramköröket. De a réz és a szilícium remekül bevált, mi értelme van ennek? – kérdezhetnénk. Nos, ott van mindjárt az ár, pontosabban az előállítás költsége. A szilícium ugyan nem tartozik a ritka nyersanyagok közé – a különféle ásványok mellett például a homokban, sőt, az emberi testben is megtalálható –, de kivonása és tisztítása meglehetősen sok pénzbe kerül. A műanyagok előállítása ezzel szemben olcsó, ráadásul feldolgozásuk is az.
A szilícium chipek készítése rendkívül bonyolult és drága folyamat, amelyhez high-tech berendezések kellenek – a műanyagoké viszont egyszerű: egy tintasugaras nyomtatóhoz hasonló berendezéssel megoldható. Ugyanakkor nem a költséghatékonyság az egyetlen érv, ami a polimer áramkörök mellett szól. Ezek az alkatrészek ugyanis sokkal erősebbek, tartósabbak és rugalmasabbak, mint a hagyományos lapkák – szinte elpusztíthatatlanok, így számos új, innovatív megoldás kifejlesztését teszik lehetővé.
Organikus LED-ek
A műanyagokat már ma is használják aktív elektronikai alkatrészekben, például az OLED (organikus LED) kijelzőkben. Ezek nagy előnye a széles körben elterjedt folyadékkristályos LCD-panelekkel szemben, hogy képük erős napsütésben is jól kivehető, és kivételesen jó a kontrasztarányuk. Ráadásul rugalmasak, így hosszabb távon akár a gyűrhető, hajtogatható, felcsavarható kijelzők készítését is lehetővé tehetik. Ehhez persze az is kell, hogy a képpontok ki- és bekapcsolásért felelős vékonyfilm-tranzisztorokat (TFT) is hasonló anyagból tudjuk elkészíteni. Nos, a technológia már rendelkezésre áll, a Cambridge-i Plastic Logicnak nemrégiben sikerült ilyen lapokat kifejlesztenie. Mindeközben a műanyagok nemcsak a kijelzőkészítést forradalmasíthatják: a holland Imec nemrég bemutatta a világ első plasztik mikroprocesszorát; becslésük szerint a technológia tizedére csökkentheti a gyártási költségeket.
A jövő okos használati tárgyai
A műanyag processzorok elterjedése új alkalmazási területeket nyithat az informatikában. Lehetővé teheti például olyan intelligens csomagolások kifejlesztését, amelyek érzékelik, ha a bennük lévő élelmiszereknek már nem biztonságos a fogyasztása, vagy olyan dobozokét, amelyek kiszámolják reggeli kukoricapelyhünk tápértékét.
Annak ellenére, hogy a műanyag mikroprocesszorok fejlesztése ma még gyerekcipőben jár, és teljesítményük jóval alatta marad a hagyományos chipekének, a technológia nagyban hozzájárulhat a hordható elektronikai eszközök széles körű elterjedéséhez. Már az idei CES legnagyobb slágertermékei is az okosórák és fitneszkarkötők voltak, de a szakértők szerint mindez csak a jéghegy csúcsa, a plasztik chipek elterjedésével új, sosem látott „wearable” eszközök jelenhetnek meg a piacon. Az ékszerektől a ruhadarabokig, a magazinoktól a csomagolásig előbb-utóbb szinte minden „hétköznapi tárgyunkba” okos mikrochipek kerülhetnek.
