A Curiosity Mars-szonda szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt szállt le a vörös bolygóra. A rovernek még hosszú utat kell megtennie, mire eléri elsődleges célját, az 5500 méter magas Mount Sharp-hegységet.
Egész pontosan 7,08 kilométert. A Curiosity elég megfontolt tempóban halad – egy nap alatt cca. kilencven métert tesz meg –, így az utazás akár kilenc hónapig is eltarthat.
A marsjáró jelen pillanatban éppen egy tudományos szempontból érdektelen, rendkívül kopár tájon „robog” keresztül. „Tiszta az út, padlóig nyomhatja a gázpedált” – mondta John P. Grotzinger, a projekt egyik tudósa.
Az érdeklődők egy, a New York Times weboldalán található interaktív alkalmazás segítségével a landolástól nyomon követhetik a Curiosity útját; a szerkesztők folyamatosan frissítik az oldalt a szonda által készített fényképekkel és a küldetéssel kapcsolatos információkkal.
A NASA adatai szerint a rover eddig nagyjából 1600 métert tett meg, több mint 36 700 fotót készített és 75 000 lézeres elemzést végzett.
A Curiosity első marsi napja (más néven solja) 2012. augusztus 6-án kora reggel kezdődött. A szondát szállító űrhajó 21 ezer kilométer/órás sebességgel szakította át a bolygó atmoszférájának felső rétegét, majd egy kínos alapossággal megkoreografált, rendkívül rizikós manőversorozatot követően – a NASA szakemberei csak „a rettegés hét perceként” emlegették a leszállást – sértetlenül letette a rovert a felszínre.
A marsjáró éppen ott landolt ahol landolnia kellett: a százötven kilométer széles Gale Kráterben. A kráter a tudósok számításai szerint nagyjából 3,5 milliárd évvel ezelőtt, egy aszteroidabecsapódás nyomán keletkezett; a közepén magasodó Mount Sharp-hegy az üledékrétegek eróziója során alakult ki.
A Mars körüli pályán keringő műholdak megfigyelései arra mutattak, hogy nagy mennyiségű agyagásvány található a kiváló geológus és Mars-kutató Robert P. Sharpról elnevezett hegy tövében. Mivel az agyag csak semleges PH-értékű víz jelenlétében alakulhat ki, a Gale kráter ideális terepnek tűnik annak kiderítéséhez, hogy adottak voltak-e az élet kialakulásához szükséges feltételek a Marson.
Mielőtt a Curiosity megkezdte volna közel kétéves vándorlását a Mount Sharphoz, Dr. Grotzinger csapata úgy döntött, kis kitérőre küldik a szondát, hogy közelebbről is megvizsgálhasson egy három különféle kőfajtából álló talajrészletet. A rover útközben egy olyan geológiai alakzatra bukkant, amely leginkább egy ősi folyóágyra hasonlított; mint kiderül, megütötte a főnyereményt: már az első szikla megfúrásakor agyagot talált.
„Kétségtelen, hogy a Mars valamikor a távoli múltban lakható [bolygó] volt” – lelkesedett Dr. Grotzinger. Sajnos a Curiosity-t nem szerelték fel olyan eszközökkel, amelyek alkalmasak lennének az élet közvetlen nyomainak – vagy éppen bármilyen formában fellelhető jelenlétének – felkutatására.
A szondának az eredeti tervek szerint két évig kellene működőképesnek maradnia – de nem lehetetlen, hogy ennél jóval hosszabb ideig róhatja majd a Mars kietlen tájait. „Eddig remekül fest a helyzet – mondta Jennifer H. Trosper, a küldetés helyettes projektmenedzsere a New York Times-nak nyilatkozva. – A rover jobban működik, mint vártuk.
