Pár éve, amikor a noteszgépeket még egyértelmű kategóriákba lehetett sorolni, volt egy „Thin and light" (vékony és könnyű) nevű osztály, ahova értelemszerűen a könnyen hordozható, viszonylag kisméretű gépek tartoztak. Ennek a hagyományait jelentik ma a 13,3 hüvelykes kijelzővel rendelkező gépek. Nagyjából ez az a méret, ahol még normálisan nézhető az 1280 x 800 pixeles panel, és ha a gyártó gondot fordít a gép tervezésére, és nem csak „összedobálja" egy sztenderd házba az alkatrészeket, akkor ésszerű teljesítmény érhető el, viszonylag kis tömeg mellett. Nyilván ekkora méretben nem a legerősebb konfigurációkat kell keresni, ezek a gépek a legtöbb esetben nem rendelkeznek diszkrét grafikus kártyával sem, hiszen a fő szempont az alacsony tömeg, és a hosszú akkumulátoros üzemidő. És mivel az egyik legnehezebb alkotóelem az akkumulátor, ráadásul könnyen lehet rajta spórolni a cellák számának csökkentésével, érdemes törekedni az alacsony fogyasztásra is, hogy egy kisebb teljesítményű és tömegű akku is hosszú üzemidőt nyújtson. Kiváló példa minderre a Lenovo ThinkPad X300, amely ebben a méretben megfelelő teljesítményt, alacsony tömeget és teljes felszereltséget nyújt, ezért kategóriájában tekinthetjük egyfajta etalonnak is. Persze a minőségnek (és a mérnöki tervezésnek, a korszerű anyagoknak, stb.) megkérik rendesen az árát.
Harmonikus hardver-összeállítás
A Toshiba Satellite U400 nem az első modellje ebben a méretben a gyártónak, az U300 nagyjából egy évvel ez előtt már megfordult málunk. Azóta az Intel már egyszer frissítette a Santa Rosa névre keresztelt Centrino mobilplatformot, így az U400 a processzorgyártó GM965 Express lapkakészletére épül. (A történeti hűség kedvéért: néhány hete már megjelent a Centrino platform következő generációja is, de az U400 ennél valamivel régebbi modell.) Processzora a középkategóriásnak mondható kétmagos Core 2 Duo T5550, amely 2 megabájt másodszintű gyorsítótárával, és 1,83 gigahertzes órajelével kielégítő teljesítményt nyújt. Néhány noteszgép-tesztben már elmondtuk, hogy általános (jellemzően irodai) célú mobil, felhasználásra leginkább az 1,8-2,0 GHz közötti órajelű Core 2 Duo processzorokat tartjuk ideálisnak, ezeknél ideális a teljesítmény és az energia-felvétel aránya. Magasabb órajelen már erősebb hűtésre van szükség, ami további energia-igényt jelent, és a teljesítmény a legtöbb esetben nem annyival nagyobb, hogy az hétköznapi felhasználás során érezhető legyen. Tesztalanyunk esetében az alaplapra 2 gigabájt memória került, ami a Windows Vista Home Premium esetében kielégítőnek tekinthető. Később lehetőség van a memória megduplázására, de fontos tudni, hogy 4 GB RAM-ot csak a 64 bites operációs rendszerek tudnak megcímezni, és így kihasználni.
Kategóriájának megfelelően az U400-ba alaplapi videóvezérlő került, amely a rendszermemóriából szakít magának le egy maximum 358 megabájtos darabot. Az Intel GMA X3100 grafikus mag teljesítménye ugyan nem eget rengető, de hétköznapi használathoz tökéletesen elég, a két-három évvel korábbi játékokkal is megbirkózik, így a hasznos időtöltés mellett a szórakoztatás is szerepel a gép repertoárján. A merevlemez ma átlagosnak tekinthető méretű, 250 gigabájt kapacitású, ami akár arra is alkalmassá teheti a Satellite U400-at, hogy kiváltson egy asztali gépet. Egyébként mind a merevlemez, mind pedig a memória bővíthető otthon, garanciavesztés nélkül. Előbbihez két, utóbbihoz három csavart kell kicsavarni a gép alján, bárki által elvégezhető feladat, nem nagy ördöngösség. A nálunk járt konfigurációba egy darab 2 GB-os memóriamodul volt, és még egy bővítőhelyet szabadon találtunk, amibe szintén ekkora, 667 megahertzes, DDR2-es modult érdemes rakni.
Kommunikációs kínálat
Ezen a téren is nehéz helyzetben vagyunk, ha fogást akarunk találni a gépen, szinte minden megvan, ami elvárható. Nézzük sorban! A három darab USB kapu lehetne ugyan négy is, de együtt lehet élni a plusz egy hiányával. Örömteli viszont, hogy a meglévő csatlakozók a gép kikapcsolt állapotában is képesek leadni feszültséget, így lehetőség van külső eszköz, pl. MP3 lejátszó, vagy mobiltelefon töltésére. Egyre általánosabb, de sajnos sok gépről lemarad a FireWire csatlakozó, amely digitális videokamera vagy külső adattároló csatlakoztatását könnyíti meg a legtöbb esetben. Bár sebességben hasonlót nyújt az USB porthoz képest, nagy előnye, hogy sokkal kevésbé használja a processzort. Így, amennyiben külső merevlemezünk támogatja, érdemes a FireWire kapcsolatot preferálni az USB kapu helyett.
Bár nem különálló egység a videovezérlő, az U400 bal oldalán találunk egy HDMI kimenetet is a hagyományos D-SUB (BGA) mellett, így nagyfelbontású megjelenítők esetében is elvárhatjuk a kifogástalan képminőséget. Baloldalt egyébként még a hang ki- és bemenet kapott helyet a méretes ventilátor-rács mellett. Szembe került a sok gépről már hiányzó, szinte senki által nem használt hagyományos modem csatlakozó, és az Ethernet kábelt fogadó konnektor, utóbbi sajnos nem támogatja az egyre elterjedtebb gigabites sebességű kapcsolatot. A gép elülső oldalára került egy számos formátumot kezelő kártyaolvasó, egy manuális (tekerős) hangerőszabályzó, és az a/b/g szabványú Intel Wi-Fi modul hardveres kapcsolója, amelyen egyébként egy pici narancssárga lámpa jelzi a bekapcsolt állapotot. A kínálatból csak a beépített HSDPA modem hiányzik, amely sajnos extraként sem rendelhető ehhez a modellhez. Orvosolhatja a problémát a baloldalt található ExpressCard bővítőhely, de szerintünk egy jó adottságokkal rendelkező (1,9 kilogrammos) noteszgépnél elvárható alapkiépítésben a mobilinternet-modem.
A cikk még nem ért véget, kérjük, lapozzon! >>>
Ragyogó ruha
Az alcím szó szerint értendő, ugyani az U400 megjelenése illeszkedik a Toshiba Satellite modellek nyár elején megújult formavilágába, vagyis szinte minden felülete csillogó. Ez alól csak a készülék alsó része a kivétel, ott nem látszanak meg az ujjlenyomatok, minden más felület sajnos rohamos gyorsasággal gyűjti a koszt. Az A300 esetében már részleteztük az új dizájnt, itt gyakorlatilag minden ugyanaz, csak kisebb méretben. Két dolgot emelnénk ki, ami mostani tesztalanyunkra jellemző. Dicséretes, hogy a kijelző körül keskeny a káva, és nincs igazán holt-terület, a gép szinte teljes alapterülete hasznos. A másik a billentyűzet, amely a lokalizáció ellenére is használható méretű, minden magyar ékezetes karakter teljes méretű gombot kapott. Ennek sajnos a két Shift látta kárát: a baloldali egy, a jobboldali pedig alig két billentyű széles. Utóbbi körül még ott van a PgUp-PgDn páros is, ami egyeseknél megnehezítheti majd a használatot. Erre a gépre jellemző sajátosság, és az ergonómia témakörébe sorolható, hogy a kijelző nem dönthető teljesen, vagyis vízszintesen hátra, ez bizonyos helyzetekben megnehezítheti a használatot.
A billentyűzet felett érintőfelületű multimédiás gombsort álmodtak meg a tervezők, ami kétségtelenül divatos ma (a HP gépein is hódít többek között), az már más lapra tartozik, hogy mennyire kényelmesen használható. Szerintünk ugyan olyan szépen meg lehet csinálni egy hagyományos gombsort is, aminél még érezni is lehet, ha aktiváltunk egy funkciót. Furcsa kontrasztot alkot a tekerő potméterrel megoldott hangerőszabályzó és az érintésérzékeny némító „gomb". Előbbi régi toshibás hagyomány, minden notebookra ilyet szeretnénk, utóbbi pedig az új idők szele, a használhatósága szerintünk... khm.
Konklúzió
Kezdjük a keserű pirulával! Egy kiváló adottságokkal induló gép a Toshiba Satellite U400, de sajnos több helyen (érintőgombok, fényes felületű billentyűzet) a dizájn győzött az ergonómia felett. Nagyon kár érte! Ugyanígy kár, hogy opcióként sem rendelhető a géphez beépített HSDPA modem, szerencsére ez megoldható külső eszközzel.
Ha ezeken túl tudunk lendülni, akkor egy ideális méretű, kellemes tömegű noteszgépet látunk. A konfiguráció mindennapi használat során kielégítő eredményt nyújtott, az összeállítás tudatos tervezés eredménye, egyik hardverelem sem lóg ki se a többinél nagyobb sem kisebb teljesítményével. Megkönnyíti a napi használatot a géphez járó szoftvercsomag, a legtöbb beállítás (pl. hálózathoz csatlakozás) csupán néhány gombnyomással megoldható. Alapesetben a géphez egy éves nemzetközi jótállás jár, de a gyártó oldalán regisztrálva a noteszgép sorozatszámát, egy ingyenesen meghosszabbítható még egy évvel. Ez már versenyképes az otthoni használatra szánt gépek között is, nem utolsó sorban pedig megnyugtató biztonságot nyújt. 240 ezer forintos átlagárával a Toshiba Satellite U400 kategóriájának középső szegmensében foglal helyet. A versenytársak hasonló kiépítésű modelljei közül találunk olcsóbbat, de drágábbat is. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az U400 egy megfelelően összerakott, korrekt notebook, általános célra megfelelő konfigurációval, kompakt, könnyen hordozható méretben, akkor az ár közel reális, csupán nem sokkal van fölötte az elvárhatónak.
Specifikáció
- Intel Core 2 Duo T5550 processzor (1,83 GHz, 2 MB másodszintű gyorsítótár, 667 MHz FSB)
- 2 gigabájt memória (1 x 2 GB, 667 MHz DDR2)
- 250 gigabájtos merevlemez
- 13,3 colos, 1280 x 800 pixeles, fényes felületű kijelző
- Intel GMA X3100 alaplapi grafikus vezérlő
- a/b/g szabványú WLAN, Bluetooth
- 3 USB, FireWire, VGA, HDMI videokimenet, ExpressCard bővítési lehetőség
- 5 az egyben memóriakártya-olvasó, 1,3 megapixeles webkamera
- Multiformátumú optikai meghajtó
- Windows Vista Home Preimum operációs rendszer
- 314 x 229 x 27,5 (elöl) / 35,0 (hátul) mm-es méret, 1,9 kg-os tömeg
