Szokásosan olyan időszak kezdete a vakációs időszak beköszönte, amikor a felhasználók jelentős részének végre sokkal több ideje jut a játékos kikapcsolódásra, míg a másik halmaz épp fellélegzik, hogy kevesebbet ülhet a monitor előtt, a munkára használt masina picit többet pihenhet. Felmerülhet a kérdés, hogy miért épp most érdemes megint rátérnünk a PC-s hűtésekkel kapcsolatos tippekre és tanácsokra, hiszen a téli hónapokban felfűtött és keveset szellőztetett szobákban legalább ennyire esélyes a gépházba szerelt komponensek átlagnál magasabb üzemi hőfoka.
A felvetés jogos, és most nem is a szezonális forduló miatt vesszük elő a témát, hanem a hardverpiacra jellemző kínálat és várható megjelenések okán érdemes beszélnünk a megfelelően kialakított és/vagy alkalmazott hűtési megoldásokról. A vakációs szabadidő ugyanis többeknél a hónapokra elhalasztott PC-építés megindítását jelenti, végre van idő kiválogatni az alkatrészeket, összehasonlítani az árakat és végül meghozni a pénztárcához mérten legjobb döntést. Az összeszerelés önmagában is jó móka, még akkor is, ha kezdő vagy ebben; hiszen most picit több idő jut az egyes alkatrészekkel kapcsolatos tudnivalók megismerésére, számtalan videó segíthet abban, hogyan kell felépíteni egy évekre elegendő teljesítménnyel rendelkező gépet.
Mások ezt az időszakot tartják megfelelőnek arra, hogy lecseréljék régi laptopjukat, vagy akár asztali gépről hordozható konfigurációra váltsanak, és bár ezeket a készre szerelt, magas szinten integrált gépeket tényleg csak bekapcsolni kell, azért utólag Te magad is tehetsz pár hasznos lépést a jobb felhasználói élmény érdekében.
Bármelyik utat is válaszd, a konfiguráció erején és kinézetén túl szánj pár órát arra, hogy a hűtéssel kapcsolatos igényeket és támpontokat megismerd, tanulmányozd. Néha a kevesebb több, az olcsóbb jobb, és tudomásunk szerint még egyik RGB LED sem generált nagyobb légáramot.
Egy kis upgrade is sokat segíthet
Akár asztali számítógépről, akár laptopról van szó, a jelenlegi gépedet semmiképp se cseréld le vagy átkozd el, mert valami nem stimmel a hőfokokkal. Egy kisebb felülvizsgálat vagy átszerelés megoldhatja a problémát, vagy akár szintet is léphetsz, és lecserélheted az eddig használt hűtőket és ventilátorokat modernebb megoldásra. Laptop esetén a történet másban kell gondolkodnod, egy szakszerű szétszerelés és kitakarítás csodát tehet még egy 6-10 éves típus esetében is. Ráadásul, ha a processzorra és grafikus vezérlőre kent pasztát is lecseréled, akkor új gépként térhet vissza asztalodra a laptop, a művelet azonban igényel némi szakértelmet és finom kézmozdulatokat: ha ez nincs meg, nyugodtan bízd szakemberre a feladatot.
Klasszikus PC esetében bátrabb lehetsz, de azért óvatosan járj el a takarításnál és újrapasztázásnál. A CPU-hűtő levétele és visszaszerelése régóta könnyű feladatnak mondható, a hővezető paszta lecserélése viszont lassabb, gondosabb mozdulatokat igényel. Dönthetsz egyébként úgy is, hogy kipróbálsz egy újabb, nagyobb teljesítményű hűtőbordát, akár két, 140 mm-es ventilátorral, ám ekkor mindenképp figyelj oda az új egység méreteire és szerelési útmutatójában részletezett követelményekre. A legtöbb esetben csak nyerhetsz egy ilyen cserével, a sűrűbb lamellák és a több hőcső gyorsítja a hővezetést, míg a légkavarók várhatóan csendesebb üzemre képesek.
Ha cserélsz, akkor már csak arra figyelj, hogy indokolatlanul ne méretezd túl a rendszert. Szuper hűtő a Noctua NH-D15 monstrum (konkrétan a legjobb), de nem biztos, hogy valóban erre van szükséged. Kedvezőbb ár mellett is rengeteg olyan léghűtőt találhatsz, amik megfelelnek a processzorod számára, még túlhajtás esetében is. Hogyan dönts? Keress rá bátran CPU-d típusára, az Intel és AMD termékoldalain láthatod a hivatalos TDP-adatokat wattban számolva, 150 W-ig egyéb hűtőgyártók megoldásaival is Dunát lehetne rekeszteni.
Léghűtés vagy folyadékhűtés?
Az örök kérdések egyike a gépépítések 99,9%-nál felmerül, de a válasz nem egyértelmű. Sokan ódzkodnak a folyadékhűtéses megoldásoktól, még akkor is, ha az egy készre gyártott, AiO-termék. Egyszerűen nem hisznek az ígért hatásfokban, illetve a szerelhetőség bonyolultabbnak tűnik, a csendesség pedig egyik gyártónál sem szerepel az első helyen. A kínálat viszont akkora mindkét kategóriában, hogy a végső döntés már inkább szubjektív.
Ha bevállalnál valamely AiO-folyadékhűtést, igyekezz olyan típus választani, ami nem az RGB LED-ek programozhatósága miatt kerül jelentősen több pénzbe, illetve nem kistévét integrál a CPU-blokk felületére. Természetesen nincs bajunk ezzel az utóbbi trenddel, de kis kutakodással kideríthető, hogy két, paramétereiket és fizikai méreteiket tekintve azonosnak tűnő AiO-hűtés esetén a kijelzővel szerelt típusra akár 30-50 ezer forinttal magasabb árcédulát ragasztottak.
A szerelhetőség könnyítése szintén fontos, és azonnal kiderül az online elérhető kézikönyvekből, a ventilátorok bekötésére és fordulatszám-szabályzására is figyelj oda. Akár alaplapról vezérelhető a teljes légkavarás, de a PWM-alapú szabályzás maximális CPU-terhelésnél azért tud "felszálló repülőgép" hangeffektust generálni. Ha téged nem zavar, a radiátor lamellái hálásak lesznek, de egyes gyártók igyekeznek azért az átlagnál csendesebb ventilátorokat adni a folyadékhűtő rendszerek mellé.
Túl macerásan hangzik mindez? Még mindig ott vannak a léghűtések, mint biztos pont, a 120 mm-es ventilátorral szerelt modellek bőven elegendők a processzorok nagy részéhez, aki pedig az Intel-féle "K" kategóriában éli ki a sebességhajhászást, számos, 6-8 db hőcsőre épülő ventilátoros szörnyeteg közül válogathat.
Nemcsak a GPU-nak főhet a feje
Nem tett túl jót a videokártyáknak az elmúlt 5-6 év. Az egész kategóriát megutáltuk a kriptoőrület miatt, az árak elszállása és az egyes típusokkal történő gyártói trükközések miatt megértjük, ha csak nehezen veszed rá magad egy új beszerzésére. A régit életben tartani nemes feladat, viszont ez a takarítási és karbantartási folyamat már kicsivel több szakértelmet kíván. A ventilátorok és a borda portalanítása még egyszerű, a GPU újrapasztázása azonban könnyen balul sülhet el, és nem is biztos, hogy megoldja a túlmelegedésből adódó lassulást és/vagy fagyást. Amit lehet, azt tegyél meg a még jó áron vásárolt VGA-d érdekében, az előlapi házventilátor(ok) légáramlata kifejezetten jót tehet a hőhatáron működő hardver életben tartásában.
Felsőkategóriás példányoknál szóba jöhet a gyári hűtő lecserélése, ám nagyon ritka a jól megépített és nagy hatásfokú borda vagy épp AiO-folyadékhűtéses egység. Közel sem akkora a kínálat, mint a processzorhűtők esetében, emiatt pedig az árazás sem tűnik bárki számára elfogadhatónak. Például egy GeForce RTX 2080/Ti-re szerelhető folyadékhűtő radiátorral és ventilátorokkal együtt a százezer forintos kategória, ami egyszerűen sok az adott példány használt piaci értékét tekintve. Tény, hogy a hőmérsékleti adatok sokkal jobbak lehetnek vele, de a kártya várhatóan nem lesz annyival gyorsabb; leginkább csak az élettartamának hosszabbítása igényli ezt a pénzösszeget.
Talán nem véletlen, hogy manapság nincs ennek igazán nagy piaca, kizárólag az egyedi vízhűtésekhez használható monoblokkoknál merülhetsz nyakig a kínálatban. Ez már azonban nagyon "hardcore" terület, minden eddig említett tényezőből sokkal többre lesz szükséged: szakértelem, pénz és bátorság.
Kellenek-e a spéci keretek?
Egy ideje keveset beszélnek róla, de még mindig elérhetők és úgy tűnik, hogy az AM5 és LGA1700 platformok észrevétlen szerelékei maradnak az ún. kiegészítő CPU-keretek. Nehéz igazán megfogalmazni, mik is ezek tulajdonképpen, de a hűtési megoldásokkal foglalkozó cégek közül egy-két vállalat úgy gondolja, hogy ezek használatával pár fokkal csökkenthető a CPU-hőmérséklet és/vagy megkönnyítik a szerelési folyamatot. (Lásd feljebb, az Arctic a Liquid Freezer termékekhez gyárilag mellékeli az Intel processzorok hőátadását segítő keretet.)
Régebbi konfigurációknál nincs ilyen, és milyen büszkék is lehetnek most a korábbi Intel platformok tulajdonosai vagy az AMD AM4-es gépeket használók; nekik nem kell ilyen furcsaságokkal törődniük. Történt ugyanis, hogy az LGA1700-as foglalat leszorítása képes minimálisan meghajlítani a processzort és annak kupakját, aminek eredményeként a hűtőfelületi érintkezés leromlik. Emiatt lecsökken a hűtő hatásfoka, a 12-dik generációs CPU-k csúcsmodelljeitől kezdve szokatlan túlmelegedési jelenség üti fel a fejét. Állítólag egy speciális keret megoldja a problémát, ekkor ugyanis nincs kallantyús leszorítás, hanem a keret becsavarozása fixálja a processzort; egyenletesebb a felületi terhelése, nincs meghajlás.
A tesztek itt-ott azt mutatják, hogy ezzel tényleg nyerhető pár fok, a gond az, hogy az LGA-lábacskákat nem arra tervezték, hogy csak úgy agyonnyomasszuk őket egy egyedi kerettel. Nagyon oda kell figyelned arra, milyen sorrendben és hány fordulatot tekersz a csavarokon, a látszólag sikeres rögzítés az első bekapcsolás után rögtön memóriahibákat vagy instabilitást produkálhat. Nem mindegy, milyen erővel nyomódnak azok a pici érintkezők. Kis érdekesség, hogy a hamarosan érkező LGA1851 foglalathoz is ajánlják e keretek használatát, pedig azt gondolhatnák, hogy ezzel a jelenséget valamilyen formában kezeli az Intel. Nem így történt, sőt, a legújabb hírek szerint hosszas vizsgálatok után sikerült csak kideríteni, mi okozza az i9-13900K és i9-14900K brutális fogyasztási és melegedési csúcspontjait.
Az AMD esetében a speciálisan megvágott CPU-kupak pasztázását segíti az egyedi keret, hogy még véletlenül se kerüljön a hővezető anyagból a lyukakban található apró alkatrészekre. Tehát itt tulajdonképpen a működésre nem lesz hatással a keret, csupán ad egy kis segítséget azok számára, akiket megzavar az, hogy nem egy teljesen fedett felületre kell felkenni az anyagot.
Ventilátorokra várva
Sokan azt gondolják, hogy pár plusz ventilátor a gépházban megoldja majd a forróságot, és pár ezer forintból évekre le lehet tudni a hűtés fejlesztését. Igaz lehet ez akkor, ha jelenleg egy darab ilyen kiegészítő légkavaró sincs a vázon belül, de ez manapság már ritka. A már működő egységek mellé csak úgy érdemes betenni újabbakat, ha a lezárt házon belüli légáramlat nem csorbul.
Ezen kívül nincs szigorú szabályrendszer, a légkavarók méretét és számát a számítógépház kialakítása befolyásolja, viszont érdemes elgondolkodnod azon, hogy ezek a komponensek akár teljesen kikapcsolhatók legyenek. Külön vezérlődoboz vagy a ház (esetleg alaplap) beépített funkciója segíthet ebben, és ezzel a csendességet tovább tudod fokozni a fordulatszámok manuális vagy automatikus szabályzása mellett. Erre leginkább akkor lehet szükség, ha sok ventilátor üzemel a gépedben. Abban az esetben, ha egy-két 200-300 mm-es óriási propeller szellőzteti a géped, nincs túl sok értelme a lekapcsolásnak.
Folyadékhűtéses AiO-rendszerek beszerelésénél egyébként ezen ventilátorok egy része biztosan kikerül a házból, a felső és előlapi részekre illeszthető radiátorok elhelyezését érdemes előzetesen megtervezni: mi hova fog pontosan kerülni, és mely elemek milyen módon vesznek részt a levegő áramlásában. Mindig az adott gépháztól függ, mekkora a szerelési szabadság, de még ekkor is csak okosan, az ár-érték arány figyelembe vételével alakítsd tovább géped hűtését.
