Nincs meg benned a kalandvágy, hogy folyamatosan új dolgokat próbálj ki? Könnyen megeshet, hogy akkor sem cserélsz le egy szoftveres megoldást, ha tudod, hogy már vannak frissebb alternatívák is? A régi szoftvert elindítva persze rögtön megspórolhatod magadnak, hogy az újabb versenytársakat próbálgasd. Ez is egy érv, ráadásul sokszor hallani, hogy a régi verzióknál a felhasználó már megszokta a kezelőfelületet, az új menürendszerek feltérképezése és kezelésük rutinná válása viszonylag frusztráló folyamat lehet.
A valamelyest szubjektív, személyes ellenérzések mellett viszont objektív, főleg a pénztárcát érintő oka is lehet annak, ha valaki hezitál egy bevált program lecserélésekor. Fizetős szoftverek esetén egy, már megvásárolt licenc helyett újat beszerezni értelemszerűen drágább opció, több program pedig - elég a sokak számára alapkövetelménynek számító Office csomagra vagy az Adobe kreatív eszközeire gondolni - egyszeri vásárlás helyett havidíjas szolgáltatássá vált, ami sokak számára keserű pirulának bizonyul.
A számla pedig csak még nagyobb lesz, ha esetleg új hardvert követel a rendszer, ahogy az elkövetkezendő években biztosan lesznek néhányan, akik a Windows 11 gépigénye miatt érzik úgy, frissíteniük kell. Végül a váltást a bizonytalanság érzése is körüllengheti, egyfelől azért, mert sokszor semmilyen vagy csak korlátozott próbalehetőség alapján kellene döntést hoznunk, a jövőbeli fejlesztések pedig, akármennyire is optimisták vagyunk, magukban hordozzák új, addig nem látott hibák megjelenésének a lehetőségét.
Vannak viszont elegendően fontos érvek, amelyek miatt az összes eddig felsorolt bosszúság ellenére egy idő után komoly hiba lenne továbbra is elavult szoftverek használatánál maradni.
Ezek közül természetesen a legsürgetőbb a fejlesztői támogatás megszűnése lehet, ami sokszor csak hosszú idő után eredményezi, hogy a funkció vagy kompatibilitás terén hátrányokat szenvedjünk el, de sok esetben viszonylag gyorsan biztonsági kockázattá válhat. Emellett könnyen megeshet, hogy sokkal egyszerűbb alternatíváktól foszt meg egy jól bejáratott programhoz való ragaszkodásod, vagy adott esetben attól, hogy jobb teljesítménnyel bíró megoldást válassz helyette.
A legfontosabb szoftvered
Mielőtt bármilyen másik szoftverre térnénk át, szót kell ejtenünk az operációs rendszerekről, amelyekről ugyan a fontosságuk miatt valószínűleg a legtöbben tudják, hogy lejárt-e a támogatásuk, de mivel ezek lecserélésével veszíthetjük el a legalapvetőbb beállításainkat, nem meglepő, ha egy új OS telepítését halogatjuk a legtovább. Ha viszont az operációs rendszeren találnak egy biztonsági rést, azon keresztül az egész számítógépedet érintő hibákat idézhetnek elő rossz szándékú programozók, így ezeknek az elavultsága kiemelt veszélyforrás.
Ami a legtöbb PC-n megtalálható Windowst illeti, viszonylag kevés alternatívája maradt annak, aki naprakész szeretne maradni. Hiába volt óriási közönségkedvenc a Windows 7, hivatalos támogatása már több mint két éve, 2020. január 14-én véget ért, igaz, ezzel is jóval tovább kapott (egy idő után értelemszerűen már csak biztonsági) frissítéseket, mint kevésbé jól fogadott utódai, hiszen a Windows 8 már 2016-ban, a 8.1-es verzió pedig 2018-ban kapta meg az utolsó patchét.
Aki pedig arról értesült volna, hogy a Windows 7 támogatását 2023-ig kiterjesztette a Microsoft, az csak félig hallott pontos információt, ez ugyanis kizárólag bizonyos üzleti kiadások tömegesen árult változataira igaz.
Érdekes statisztika egyébként a Windows 7-tel kapcsolatban, hogy a technikai újdonságokra fogékony PC-s játékosok gépeit vizsgáló steames hardverfelmérésben 2021 nyarán még a felhasználók 9 százalékának futott a gépén ez az operációs rendszer, ami egyébként a 11-es verzió megjelenésével a 2021-es év végére 3 százalékra csökkent.
A Windows 10 és 11 működésének már sokkal inkább szerves részét képezik az interneten keresztül érkező frissítések, így a rendszer maga is sokkal gyakrabban ösztökél arra, hogy telepítsük azokat. A Windows 11-nek még nincs olyan változata, amit a készítői elavultnak nyilvánítottak, a nagyjából félévente nagyobb patchet kapó Windows 10 esetén viszont van ilyen, legközelebb a 2020. október 20-án kiadott 20H2-es frissítés életciklusa ér véget, 2022. május 10-én.
Ami a népszerű alternatívákat illeti, az Apple gépein futó macOS esetében legutoljára a 10.14-es, Mojave kódnevű változatot vonultatta vissza az almás cég 2021. október 25-én, ami azért is nagy váltás, mert utódja, a 10.15-ös, Catalina fantázianevű verzió az első, amely már nem támogatja a 32 bites alkalmazásokat (erről a technológiai elavultságról később még ejtünk szót). A macOS szerencsére a hardverek tekintetében nem vitt hirtelen rengeteg gépet közelebb az ócskavas státuszhoz, ugyanis még bizonyos 2012-ben kiadott gépekkel is kompatibilis a jelenleg támogatott verzió.
Ha viszont a Linuxban találtad meg azt, amit a Microsoft operációs rendszerében nem, akkor például a 2022. június 30-i dátumot érdemes fejben tartanod, ekkor jár le ugyanis a Debian 9 támogatása. Ami más népszerű disztribúciókat illet, az Ubuntu esetében a 21.04-es verzió életciklusa ért véget idén januárban, de a 21.10 is követi a nyugdíjba júliusban, az MX Linux 17-es és 18-as verziói húzzák le idén a rolót, míg a Linux Mint 19-es verziója 2023 áprilisáig lesz garantáltan biztonságos. A Fedora esetében a tavaly kiadott 43-as változat támogatása ér véget 2022. május 17-én, aki pedig a Red Hatet használja, annak a RHEL 6-os verziójától kell legközelebb 2024-ben elköszönnie, amikor a kiterjesztett támogatás időszaka is lejár.
Elavult szoftver a neten
Az operációs rendszer mellett a másik leggyakoribb támadási felület, ahol biztonsági kockázatokkal találkozhatnak a felhasználók, az internet, illetve a böngészők, amiken keresztül hozzáférnek a világhálóhoz. Ez a legegyértelműbb program, amit ebben a tekintetben érdemes frissen tartanod, de a piacvezető modern szoftverek ezt általában automatikusan intézik, levéve a terhet a felhasználó válláról. Mindazonáltal nem az egyetlen, régi szoftver használatából eredő veszélyforrás az, amit a netes böngészés közben ki kell küszöbölnie a felhasználóknak, de szerencsére ebben is sokszor segít a Chrome, a Firefox vagy az Edge.
Egy idő után a webes tartalmak elkészítésére vagy megjelenítésére használt szoftverek biztonsági frissítései is elapadnak, így kockázattá válhat a használatuk vagy az úgynevezett drive-by letöltéseken keresztül az oldalak meglátogatása is, amelyek használják őket.
Az utóbbi évekből az egyik legemlékezetesebb ilyen leállás az Adobe Flash támogatásának megszűnése volt 2020 utolsó napján, a segítségével lejátszható tartalmakat pedig már nem is engedik megjeleníteni a modern böngészők. Egy másik hasonló program, aminek szavatossága szintén nemrég járt le, a Microsoft-féle versenytárs, a Silverlight, amit 2021 októberében vonultatott vissza a cég.
Trabanttal az autópályán
A biztonsági résektől mentes szoftver inkább szükségessé, mintsem előnyössé teszi a frissítést vagy egy új program választását, ha viszont a bejáratott szoftvered nem használja ki a számítógéped teljesítményét, akkor minőségbeli ugrást is jelenthet, ha ráveszed magad a cserére. Ennek egy ékes példája a korábban említett váltás a 32 bites és 64 bites szoftverek között.
Windows alatt a mai napig hibátlanul futtathatunk bármilyen 32 bites alkalmazást, és vannak is olyan modern platformok, mint mondjuk a Discord, amelyekből kizárólag 32 bites verzió létezik. A 64 bites alkalmazások viszont jelentősen nagyobb teljesítményt tehetnek lehetővé a nagy memóriaigényű feladatok esetén. Ennek ellenére a Photoshop készítői csak 2020-ban álltak le a 32 bites változat támogatásával (így lehet, hogy ha a cikk elején említett, licenccel kapcsolatos megfontolások miatt egy régi változatát használod, lassabb működésre vagy ítélve), és ugyan a Microsoft munkatársai csak alapos okkal javasolják a használatát, az Office továbbra is bír a 32 bites verzióval a modernebb, 64 bites változat mellett.
Vannak továbbá olyan, nagy számítási kapacitást igénylő feladatok - mint mondjuk a videók renderelése vagy a képszerkesztés -, amelyek terén olyan fejlesztések jelentek meg, mint a videokártya felhasználása a folyamatok gyorsításához, a több szálon számításokat végző processzorok kihasználása vagy a fejlettebb processzor utasításkészlet-kiegészítések, amiket szintén csak a kapcsolódó szoftverek újabb verzióival aknázhatunk ki. A fent említett Photoshop például a GPU-s gyorsítást először 2012-ben, a CS6-os verzióval vezette be, és azóta igyekeznek minél több feladatba bevonni a grafikus processzort az Adobe-nál.
Még nem őskövület, de már nem elengedhetetlen
Ha az elavult szoftverek kérdésköre kerül szóba, sokan ma már meggyőződéssel sorolják ide a dedikált víruskereső és -irtó szoftvereket is. Érvelésük alapja, hogy a hagyományos fizetős víruskeresők legfontosabb funkcióját - a már meglévő állományaink vizsgálatát és a malware-ek településének megelőzését - átvette az operációs rendszerbe épített védelem.
Másfelől ezek a hagyományos támadási fajták az utóbbi évek kiberbűnözésében háttérbe szorultak a különböző adathalászati és más módszerekkel szemben, amelyek célja nem a számítógép megfertőzése, hanem értékes felhasználói fiókok vagy bankkártyaadatok megszerzése.
Egyfelől ezeknek a megelőzéséhez technikai szinten szigorúan véve valóban nincs szükség semmilyen vírusvédelemre, csupán egy megfontolt felhasználóra. De a leggyakrabban alkalmazott csalásoknak pont az az egyik erőssége, hogy olyan megtévesztő tartalmakat küldenek a kiszemelt áldozatoknak, amelyekre könnyen, meggondolatlanul kattintanak (egy link vagy csatolmány a leggyakoribb módszer), ilyenkor pedig jól jön plusz egy réteg védelem közénk és a káros tartalmak közé. Másfelől a víruskereső szoftverek gyártói is felismerték, hogy szakterületükön megváltoztak a kihívások és a felhasználói igények, ezért szolgáltatásaikat igyekeznek a megelőzésre kihegyezni, illetve olyan extra, a biztonsághoz kapcsolódó (többnyire preventív) funkciókkal kiegészíteni, amelyek miatt a vásárlók joggal érzik úgy, megéri az árát az adott termék.
Már nincs szükség telepítésre
A víruskeresésen kívül egyébként több másik olyan funkció van, amikhez korábban dedikált szoftvert telepítettünk, ma már viszont az operációs rendszeren belül is el tudjuk őket végezni. Ilyen például a lemezkép-fájlok kezelése - igaz, a fizikai adathordozók visszaszorulásával ritkábban használunk ilyeneket -, de így például az egykoron szinte minden PC-n megtalálható, virtuális meghajtókat kezelő, illetve lemezíró szoftverek mára szinte teljesen feleslegesek.
Hasonló a helyzet a screenshotkészítő alkalmazásokkal, amelyeknek több funkciójára is képes a Windows, csupán a megfelelő billentyűkombinációk ismerete szükséges. Az Alt+Printscreen például csak az aktív ablakról, a Ctrl+Printscreen az aktív monitorról, készít képet, a Win+Printscreen automatikusan a Képek mappába ment egy képernyőfotót, a Win+Shift+S pedig egy fejlett képmetszőt nyit meg.
Az operációs rendszer funkcióit egyébként bizonyos esetekben nem biztos, hogy sokan választanák szívesen egy dedikált program esetében.
Például hiába rendelkezik a Windows saját eszközzel a távoli elérésre (Gyors Segítség), segítségnyújtáskor sokak első reflexe még mindig a TeamViewer vagy valamelyik alternatívájának a telepítése lenne.
A Windows, a macOS vagy a Linux készségei mellett pedig egy másik helyre is nyúlhatsz, ha kiváltanál valamilyen szoftvert, ez pedig a webes szolgáltatások világa. Már évtizedekben mérhetjük, hogy mióta nem szükséges klienst telepíteni a gépünkre ahhoz, hogy e-mailezhessünk, de a böngészőből történő használat sok más műveletre alkalmazható. Így például a megfelelő weboldalon keresztül konvertálhatunk képeket és más fájlokat, kivághatunk egy rövid GIF-et egy online videóból, karakterfelismerést végezhetünk egy PDF-en, vagy éppen készíthetünk QR- vagy vonalkódot szöveges adatból.
Milyen gyakran frissítsek?
A legtöbb folyamatosan frissülő szoftvert alaposan tesztelik megjelenése előtt, a belső ellenőrzés mellett általában önkéntes, kísérleti verziókra feliratkozó felhasználóknak is kiadják az új kódot élesítés előtt. Minden igyekezet ellenére persze átcsúszhatnak hibák ezen a folyamaton is, de a biztonsági frissítéseket így is érdemes azonnal telepíteni a fontosabb programok esetében, hiszen ha a fejlesztők tudnak egy hibáról, akkor a hackerek is. Az új funkciókkal akár várhatsz is néhány hetet, így megbizonyosodhatsz a patch viszonylagos hibamentességéről.
Tetszett a cikk? Találhatsz még többet a 2022/02-es PC World magazinban, amihez értékes szoftverek és PC-s teljes játék jár ajándékba.
