A NASA Curiosity Mars-járója 13 éve rója a vörös bolygó felszínét azzal a céllal, hogy életre utaló nyomokat találjon. A küldetés most egy új mérföldkőhöz ért, mivel a Science című tudományos folyóirat beszámolója szerint a Curiosity nagy méretű szénlerakódásokat fedezett fel a Mount Sharp nevű területen. A környékről kinyert három minta elemzésekor kiderült, hogy bőséggel tartalmaztak szidritet is.
Ez azért fontos, mert ez egy karbonátásvány, ami eddig hiányzó darabja volt egy régi, a Mars múltját leíró modellnek. Az elképzelés szerint a Mars légköre korábban gazdag volt szén-dioxidban, így folyékony víz is lehetett a bolygó felszínén. Ha van víz és szén-dioxid is valahol, akkor ott karbonátásványoknak is fel kell bukkanniuk. A bökkenő itt az volt, hogy a korábbi kutatások során nem találtak belőle annyit, hogy a fenti elméletet megerősíthessék. A Curiositynek ez most sikerült.
Benjamin Tutolo, a kanadai Calgary Egyetem tudósa azt állítja, hogy a felfedezés valódi áttörést jelent a Mars geológiai és légköri evolúciójának megértésében. A talált anyagok bizonyítják, hogy a bolygó múltjára vonatkozó modellek helyesek voltak. Eddig egyébként azért nem sikerült karbonátásványokra lelni, mert a tudósok szerint azt más ásványok takarhatták el az infravörös érzékelők elől.
A következő lépés az lesz, hogy megértsük, miért is alakult másképp a Mars és a Föld sorsa, de ebben is nagy segítséget jelentenek majd a mostani felfedezések.
