Profi(bb) módszerek
A fenitek kiszúrása nem igényel nagy gyakorlatot, elég csak ránézni a fotóra. Ha viszont értünk is valamicskét a fényképezéshez, akkor további eszközeink is vannak - szerencsés esetben. Ha a fénykép az EXIF adatokat is tartalmazza, akkor megvizsgálhatjuk például azt, hogy az ott tárolt információk összhangban állnak-e a látottakkal. Főleg a záridőre és a rekeszre érdemes figyelni, no meg a készítés helyére (koordináták) - utóbbiak azonban nem feltétlenül állnak rendelkezésre.
EXIF adatok
A záridőnél két dologra érdemes figyelni! Az egyik az, hogy 1/16 alatt jó eséllyel mozgó tárgyakat már nem lehet elmosódás nélkül fotózni (vagy a tárgy, vagy a háttér valószínűleg nem lesz teljesen éles), másrészt pedig a vonalélesség tipikusan gyengébb - főleg feliratok környékén. MILC/DSLx gépeknél egyszerűen abból adódik mindez, hogy nem tudjuk megtartani a kamerát tökéletesen, telefonoknál pedig az okozza a jelenséget, hogy az elektronika próbál zajt szűrni.
A rekesznél - főleg MILC/DSLx vonalon - nagy fényerő mellett a mélységélesség kicsi, tehát ha a képen közeli és távoli tárgyak egyformán élesek, akkor nagy rá az esély, hogy a fotó nem egyetlen képből készült. Ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy szándékos megtévesztésről van szó persze; kedvelt eszköz ugyanazt a kompozíciót más beállításokkal elkészíteni, és 4-5 (vagy esetenként jóval több képből) összerakni a végeredményt. Egy ilyen fotó manipulált, de nem hamis; egyszerűen azért készül így, mert a fényképezőgépek korlátait valahogy át kell ugrani. Viszont ha minden éles, akkor az is lehet, hogy valamit utólag tettek oda a képre. Hasonló a helyzet akkor, ha alacsony fényerő (nagy rekesz) mellett elmosott a háttér.
A fénykép készítésének időpontja és helye is árulkodó lehet. Itt rajtunk múlik, hogy meddig megyünk el; kutatni lehet. Az időpont alapján visszakereshetjük például az időjárás adatokat. Ha az EXIF szerinti időpontban egész nap esett az eső, a képen mégis verőfényes napsütés látható, az minimum gyanús. Ez főleg a geolokációs adatokkal kombinálva lehet hatékony, mert akkor nem kell a fénykép készítőjének elmondására hagyatkozni azzal kapcsolatban, hogy hol készült a fotó. A koordináták azonban önmagukban is lebuktathatnak valakit. Ha a feltöltő szerint a kép Havannán, a Google Maps szerint viszont a Havanna lakótelepen készült, akkor gyanús, hogy Photoshop is van a dologban.
Fontos, hogy az EXIF információk tartalmazhatják azt is, ha a képen egy adott szoftverrel módosítottak, ez azonban nem jelent feltétlenül hamisítást, hiszen a RAW-JPG átalakítás, a fények korrekciója, képkivágás és még egy sor más méltányolható oka is lehet annak, ha egy képhez valaki hozzányúl.
Online eszközök
Először is, Google a barátunk. Jobb klikk a fotóra, és keressünk hasonló képeket! Ha gyanús, hogy egy fotó manipulált, és egy kis szerencsénk, is van, akkor felugrik az eredeti kép. Ha nem ugrik fel semmi, de továbbra sem hiszünk a fotónak, akkor keressünk rá a képre szövegesen. Egy időben keringett a neten például egy fotó, amelyen egy cápa a Golden Gate híd előtt ugrott egy helikopter felé. A Golden Gate + helikopter + cápa szavakra (vagy még jobb, ha helicopter és shark szavakra) keresve jó eséllyel találunk információt arra vonatkozóan, hogy a kép valódi-e vagy sem.
Ha a Google keresés nem vezet eredményre, akkor teszteljük a fotót az imageedited.com segítségével; a fotó feltöltése után a rendszer elemzi a képet (tömörítési hibákra, ismétlődésekre, fénytörési hibákra és még egy sor más hasonló paraméterre), majd véleményezi azt. Támpontot ugyanakkor nem ad, tehát azt nem fogjuk tudni, hogy a fotónak mely részét kellene alaposabban csekkolni, és azt sem, hogy miért. Egy megvágott, de egyébként nem módosított termékfotóra például az ImageEdited? azt állítja, hogy egyértelműen szerkesztett kép - ami nyilván igaz is, de nem olyan értelemben, mint ahogyan arra mi kíváncsiak vagyunk.
A fotoforensics.com viszont annál használhatóbb, ráadásul nemcsak a gépen lévő fotókat tud tesztelni, hanem online elérhető képeket is, URL alapján. A kép elemzése elsősorban a képzaj, a helyi kontraszt, az élek és a textúrák alapján történik, és a program nem ítéletet mond, hanem megjelöli azokat a területeket, amelyeknél olyan értékeket talál, amelyek nem illenek bele az adott fotó "lelki világába". Az ImageEdited? szerint egyértelműen manipulált, de pusztán megvágott kép a fotoforensics szerint teljesen rendben is van, míg a mellékelt fotón nagyon jól kiszúrja azokat a részeket, ahonnan bámészkodó embereket tüntettek el - mindezt úgy, hogy a hiba szemmel egyáltalán nem szűrhető ki.
