Az előnyös, sőt, vonzó árazásáról ismert gyártónak vannak olyan notebookjai, melyeknél a spórolás nem szerepel a szótárban, sőt, a prémiumból is a felső kategóriát kapjuk. Azt persze nem állíthatjuk, hogy itt is „olcsó” eszközről van szó, de azt igen, hogy reálisan árazott. Pontosan ilyen az Aspire S7, melynek a 2015-ös kiadását teszteltük.
Külső
Az Aspire S7 egy tipikus ultrabook annak minden előnyével, de a tavalyi modellhez képest kívülről nem igazán változott a PC. A 13,3 colos notebook befoglaló méretei átlagosak, azonban a vastagságra, pontosabban vékonyságra külön felhívnánk a figyelmet: ez mindössze 12,9 mm, és ami még ennél is fontosabb, ezért a méretért cserébe nem kell lemondanunk az egy szem USB-nél több csatlakozóról, sőt, a LAN-t leszámítva minden szükséges csatlakozót megkapunk. A luxus kategóriás ultrabook fedlapját és kijelzőjét karcálló üvegborítás, konkrétan Gorilla Glass védi, az alsó rész pedig alumínium borítást kapott.
A gép alján a szellőzőrácsot és két hangszórót találunk oldalt. Ezek elhelyezése, ha nem is ideális, de nincsenek rossz helyen sem. Mindehhez jár még egy viszonylag kisméretű töltő, valamint a dobozban találunk egy hordtáskát (vagyis inkább borítékot), amely hasznos és figyelmes kiegészítő.
A gépet kinyitva továbbra is megmarad a luxusérzet, de a billentyűzet használata közben hamar beláttuk, hogy ez nem az a tipikus munkagép. A billentyűzet strapabíró és normálméretű, de az „Fn” sor hiányzik, a „0” furcsa helyre vándorolt és a gépelés sem olyan kényelmes, hogy ezt használjuk elsődleges munkagépünknek.
Belső
A belső kiépítésben mindössze egy ponton történt komolyabb előrelépés és ez kellően fontos is. Az új Aspire S7 természetesen a legújabb, ötödik generációs Intel Core i7 processzort kapta. Ez a Broadwell-alapú, 14 nm-es Core i7-5500U központi egység egészen erős, ráadásul itt még mindig 15 W TDP-vel számolhatunk, ami alacsonynak számít. A processzorba integrált grafikus mag az Intel szerint sokkal erősebb elődjénél: ezt a generációugrást mutatja a jelölés is (Intel HD Graphics 5500).
Az Acer ennél a konfigurációnál már egyedi és igazán csúcskategóriás megoldásokat is alkalmazott, így a 2x4 GB RAM mellett 256 GB-nyi SSD tárhelyet is kapunk. Ennek egyedi tulajdonsága, hogy két darab Kingston 128 GB-os tárolóból épül fel, melyek RAID 0-ba vannak szervezve. Ez tesztek során szuper jó eredményeket hozott és könnyedén hozta az 1 GBájt/s körüli szekvenciális értékeket.
Az integrált GPU-nak egy WQHD felbontású, 13,3 colos, IPS panellel szerelt kijelzőt kell meghajtania, amelynek színei, betekintési szöge is passzolnak ebbe a felsőkategóriás gépbe, ráadásul az érintésérzékeny felület sem maradt le.
Az oldalsó csatlakozók közt 2 USB 3.0-t, HDMI-t és kártyaolvasót találunk – pont amikre szükségünk lesz. LAN ugyan nem fért el a kivezetések között, de a Wi-Fi-ből az egyik legjobb klienst, az Intel 7265 ac-t kapjuk. Mindehhez azt gondolnánk, hogy harmatgyenge akkumulátor tartozik a kis méret és az 1,3 kg-os súly miatt, ám ez egyáltalában nem így van: a 6280 mAh-s akkumulátor miatt nem panaszkodunk.
Mindez előtelepített Windows 8.1-et hajt meg bekapcsoláskor, amely szépen száguld az erős és kicsi gépen, de sajnos készüljünk fel a crapware-áradatra – az Acer előzékenyen egy tonna szoftvert előtelepített a gépre, amely sok felhasználót nagyon fog zavarni.
Ki kell még emelnünk a hangot: a hátlapon elhelyezett két hangszóró meglepően jól szól, és ha nem takarjuk le, a sztereókép is rendben van. Kifejezetten tetszett, ahogy a videóknál, zenénél megszólalt az Aspire S7 – ha nincsen szem előtt, azt gondolhatnánk, hogy egy sokkal nagyobb, robosztusabb notebookból jön a hang, nem egy 12,9 mm vastag, 1,3 kg-os pillangósúlyú ultrabookból.
Mérések
A gép a Core i7 CPU-val, 8 GB RAM-mal és RAID 0-ba szervezett SSD-vel egyszerűen száguldott és szuper jól teljesítette a feladatokat. Ez a nagy lendület egészen a játékokig tartott, ahol az Intel HD Graphics 5500 gyorsan bizonyította, hogy hiába lett 10-20 százalékkal gyorsabb, még mindig csak nagyon óvatosan használható minimális 3D játékra. Az Alien Isolationt futtattuk és 720p felbontás mellett alacsony részletességi beállításokkal is csak 19,3 fps-t sikerült elérnünk – ez már határozott előrelépés a nulláról, de még nem vált ki egy dedikált GPU-t. Meg kell említenünk azt is, hogy a tesztek futása közben a gép alsó szellőzőjén egyre melegebb levegőt fújt ki a ventilátor, de szerencsére zajos egy pillanatra sem lett a gép.
Összegzés
Az Aspire S7 gyönyörű, hihetetlenül vékony, mégis masszív és meglepetésünkre egészen gyors is. Az 500 ezer forintos árért cserébe tényleg luxus megoldásokat kapunk kívül és belül is, mindenből a (közel) legjobbat, azonban mégis van egy-két dolog, amin még lehetne csiszolni. Az egyik ilyen a billentyűzet, ahol az Fn sornak nagyon örülnénk és a „0” is visszaköltözhetne a helyére. A touchpad nem volt rossz, de ennél lehet jobbat is csinálni, továbbá a sokkal kevesebb előtelepített programnak is örülnénk. Az üzemidő átlagosan jó, de nem kiemelkedő, a kijelző viszont nagyon jó és a tárhely is szupergyors. Akit nem zavar az egyedi billentyűzet-elrendezés és nem egész napot használható munkagépet keres, mindenképpen nézze meg az Aspire S7-et, mert nagyon-nagyon szép ultrabook sok jó megoldással.
